Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye

castellum, palánk) azonosságára, illetőleg egymás után ugyanazon a helyen építésére vonatkozóan. Ezért nem tudom osztani Péceli Bélának azt a véleményét, hogy „Békés árpádkori várának helye a mai város belterületére, a főtértől északra esik, a mai Szánthó Albert utca környékén",

6

0 „ahol azonban a vár ottlétét már semmiféle nycm nem mutat/ja". Péceli nem is hivatkozik itt semmiféle bizonyítékra, de mint látni fogjuk, a kérdésre már határozottabban visszatér. De lássuk először a kastélyt, ha a vár időrendben meg is előzi. XIX. század elejéről származó térképről

0

1, ill. az ábrázolt objektum felépítésére vonatkozó, meglehetősen homályos, legalább is közel egykorú adat van. Sajnos ellentmondanak egymásnak, vagy talán éppen — mint fentebb is mondtam — kiegészítik egymást. Az egyik Petik Ambrus adata.

6

2 E szerint: „négy szegeletre felhányatott . . . föld-Vár ..." volt. A másik Skolka Andrásé: „Der Graben und die Dämmungen sind noch deutlich zu sehen. Gebeude mögen auf diesem Flecke wahrscheinlich gestanden haben, wenn (?) man auch nicht die mindeste Spur anblicken kann. Wehl aber trift man an die östliche Seite der künstlichen Insel, wenn ich sie so nennen darf, jenseits der Körös, wo jetzt die Mühle steht, Ruinen an."

6

3 A két ellentmondani látszó adat bizonyítja, hogy földsáncra — nyilván a koraibbra — épített kőépület volt a kastély. Több adat a felépítésre nincs, de egy percre se kételkedem abban, hogy az egykori — ma is álló — uradalmi gőzmalom a kastély köveiből is épült, mint annyi más helyen, akár templomromokból is. Sajnos, ez az egvetlen középkori műemlékünk is csak a befalazott köveit (esetleg éppen gótikus faragott köveit) hagyta ránk,

6'

1 jól elrejtve. A vár külső megjelenését még képzeletben sem rekonstruálhatom. Meg kell elégednem az alaprajzzal. Ez pedig, a bizonyára többszöri átépítés után e^ttem fekszik. Már fentebb volt arról szó, hogy egy későbbi térképen

6

5 két elnevezés fordul elő, amelyik minden valószínűség szerint a közelben levő Kastély használata idejére vezethető vissza. Az egyik a Jégvermi halom, a másik Székudvar. Az előbbiről névérték el az ibrányi vagy jégvermi temetőt is. De a mai utcahálózatban is megtalálható. Az előbbi a Jégverem utcában, a másik a Szik utcában.

6

6 E kettő határolja a Paulovics

6

7 térképeken szabadon maradt, később is beépítetlen terület egy részét. (2. kép.) Hogy ezek a Kastélyzuggal együtt a várhoz tartozhattak, még az 1845-ös térkép hasonló színezése is igazolni látszik.

6

8 Megerősíti ezt a feltevést a Kastélyzug egy részének víz ellen is biztosító feltöltése, amit a katonai szintvonalas térkép is feltüntet.

6

9 És az aránylag kis területű kastélynak szüksége is volt erre a jelentős nagyságú, bizonyára nemcsak a zugban, a Körös által elkülönített területre. Az elnevezés körüli zavarok

7

0 nem oldják meg a kérdést, de egyik-másik térkép gondolatébresztő. Tartsuk hát magunkat az Intravillanum XIX. sz, eleji térképéhez, amelyet fényképen (3. kép), légi felvételen (4. kép), és rajzban (5. kép) is bemutatok. A fényképen zavar a telekre osztás, a házszám és a szárazmalom ábrázolása. 16