Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye

kastélyt nem ábrázolja és a nevet még jobban elferdíti, sőt Torontálba sorolja. Ez a kérdés külön tanulmányba kívánkozik. A XVIII. sz. végéről három térkép áll rendelkezésemre. Ebből kettő kétségtelenül Paulcvics András mérnek színes térképe/'

8 a harmadiknak nincs semmi jelzése. Nem is színes. Minden valószínűség szerint az előbbiek vázlata és talán valamivel előbb készült/'

9 Kéziratos térképeink közül ez utóbbi az első, amelyiken a Kastélyzug neve szerepel. (2. kép.) Feltűnő azonban, hogy a szögben meghajló, a kanyarulat két végét összekötő csatorna egyiken sincs. Ez a később említendő belterületi térképen

5

0 már rendeltetését is világosan mutatja. Ezen kívül rajta van, de a vár nélkül, a Huszár Mátyás féle 1822. évi Tisza szabályozási térkép egyik szelvényén is.

5

1 Rajta van a csatorna és a vár egy része is egy ismeretlen szerzőtől származó, a közlegelőt ábrázoló, sajnos határrészek elnevezését nem adó összefí+ő térképen,

5

2 1830-ból. A 10 eredeti felvételből összeszerkesztett térkép 5. lapján éppen ez a rész nincs egészen kidolgozva, de így is jól használható. A zugnak csak északi — legnagyobb — kanyarulatában van jelezve a Kastélyzug, déli részén meg ceruzarajzon Kastély felírás olvasható. Ismeretlen prerzője ismerhette a XTX. század elején készült Intravillanum térképét, de már az akkori állapotokat rajzolta térképébe. Kevésbé pontosan, de rajta van az egyik közlegelő térképen, Pethe János hitelesített munkáján.

5

3 A későbbi térképek a kast

Aly területének fokozatos beépítését szemléltetek.

5

4 Ezekről más helyen írok. A három első Paulovics-féle térképen a beépítetlen területnek sajátszerű alakja kb. azt a helyet foglalja el, amelyen egy későbbi térkép tanúsága szerint az ún. Székudvar és a légvermi kert, ill. halom van.

5

5 Hogy ezek is a kastély tartozékai voltak-e — ha gyanús is —, adatok hiányában eldönteni nem lehet. Jégverem aligha volt a városon kívül. Székudvar (Arad megye) az uradalomhoz tartozott egérz a trianoni határok megvonásáig, de van-e á kettő között kapcsolat? Képünkön az Intravillanum Oppidi Békés fentebb már említett

5

6 térképének teljes közlése helyett

5

7 csak azt a részt mutatom be, amelyet — tudtommal — eddig csak Péceli Béla vizsgált meg.

5

8 (3. kép) Ha igazolható volna, hogy a Maróthyak „új" kastélyt építettek, akkor feltételezhető volna, hogy az Árpád-kori vár és a Maróthyak kastélya a település folytonossága szerint, legalább is a régi romokon épült. — Így is gondolom. — Péceli nem a zugban keresi a kastélyt, hanem ott, ahol valóban volt, „a Körösök összefolyása utáni kanyarodó nyugati partján, . . . emlékét most is őrzi a Kastélyzug utca" — kifejezetten szerepel ugyanebben a kanyarulatban a „kastély" megjelölés".

5

9 Nagy figyelmet érdemel az a terepbejárás utáni megállapítása, hogy a Kastélyzug utca, a Kispince utca végével együtt hosszúkás ívet ír le, és így határozott ellipszis alakú háztömböt zár körül. Igaza van abban, hogy ez „behatóbb vizsgálatot és közelebbi kutatást érdemel". Nekem ez az ellipszis, de mindenesetre az ívelőforma, már magáról a térképről feltűnt, sőt következtetéseket is vontam le belőle a vár (castrum, 14