Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye

ábrázolva. Szlávra mutat Békés körül Balaton, Csarna, Csatár. Ebből feltételezhető, hogy azokat szlávok építették."

3

7 A vegyes lakosságú területet Győrffy első térképe is feltünteti.

3

9 A vár és község egy helyre rajzolása természetesen számomra nem adhat felvilágosítást. A helynevek ellenében nincs is semmi okom arra, hogy azok bizonyító erejében kételkedjem. A honfoglalás után nyilvánvalóan átépített vár 1241-ben a tatárjárás áldozata lett, és ismerve a valóban kezdetleges építkezést, nincs okom kételkedni abban, hogy a település nagy része, ha ugyan nem az egész is, elpusztult. A nádasokba menekült megyei lakosság visszatérte után IV. Béla helyreállította a régi szerkezetű „féligmeddig katonai" vármegyét.

3

9 A vár újraépítésére nincs adatunk, de 1295-ben még tudunk a muronyi határjáráson megjelent békési várjobbágyokról és várnagyokról/'

0 Ebből arra lehet következtetni, hogy jogilag még mindig a vár volt a központ és Békés továbbra is a megye székhelye maradt, sőt itt adták ki 1329-ben a megyei élet első bizonyságaként ismert bizonyítványt/'

1 1346-ban ismét tudunk Békésen tartott megye-gyűlésről,

4

2 sőt 1432 és 1439 közt nádori gyűlésről is. Ez azonban már megváltozott birtokviszonyok közt történt. Békés 1405-ben város lett és ekkor már két éve, — mint a gyulai uradalom része — királyi adományon zás folytán, Maróthy János tulajdona/'

3 Az is marad a család kihalásáig, 1476-ig.

4

4 A megalapítástól 1387-ig királyi birtok volt Békés. A vár történetében csak a Maróthyak megjelenéséig érdekel a birtokviszonyok változása. Az utánuk következőkről nem szólok. Karácsonyit idézem: ,, . . . 1404. évben iktatták be birtokába új földes urát Marótny Jánost s az iktatásról szóló jelentésből tudjuk azt is, hogy Békés akkor már a gyulai uradalom egyik, bár legjelentékenyebb tartozéka vala s 1403 előtt Losonczy László erdélyi vajda majd ennek fia, János voltak földes urai."

4

5 „A Maróthyak kedvelték Békést és az ő idejükben a város hatalmasan emelkedett. A városon kívül a két Körös torkolatától kissé északra a mai Kastélyzugban kastélyt építettek."

4

6 Karácsonyi is téved, mert a kastély (castellum) sohasem volt a Kastélyzugban, hanem annak kívül levő kanyarulatában és a zugot nevezték el a kastélyról. Ez a továbbiakban kiviláglik. Annak ellenére, hogy a Kastélyzug fekvését kisdiák korom óta ismertem, az eddig rendelkezésemre álló kéziratos térképeket fogtam vallatóra.

4

7 Mielőtt ezekről szólnék, bemutatom a békési várról (kastélyról) készült legrégibb magyar térképet. (1. kép.) Ez a Lazius (Lázár Péter) féle térkép Kikisnek írta ugyan a nevét és nem is pontosan arra a helyre rajzolta, ahol volt, de legalább a két Körös összefolyása közelében a Fehér Körös partjára. A térképet Márki Sándor, Arad vármegye és Arad története c. munkájának (1892—1895) 62. lapján találtam. A jegyzetben ez áll: „Lázár deák (Bakócz Tamás titkára) Magyarországról készített térképe, Apiani Péter ingolstatti mathematikus átdolgozásában 1528-ban, másodszor 1533-ban jelent meg." (Fényképe az Egyetemi Könyvtárban van. Uo.) A többi azóta megtalált térkép számomra még ennyit sem mond, mert a 12