Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye
2. kép. A Kastély zug legrégibb térképe [Paulovics vázlata (?) 1782 után (?)] Ezek a helynevek Békés közvetlen közeléből is még szaporíthatok lennének. Legyen elég itt csak Povádot említeni, amely zug, ér és hát elnevezéseként nemcsak Haan-nál, 3 3 de térképeinken is szerepelnek, ha elírva is. (Külön nem beszélek erről.) Ezzel a kérdéssel kapcsolatban meg kell említenünk Kniezsa István és Glaser Lajos térképét is. 3 4 A térképen — célomnak megfelelő földrajzi elhelyezkedést nem is keresek — Békés olyan helyen van berajzolva, amelyen az alapszín magyar és szláv, vegyesen lakott, területet ábrázol. Ez a munka egyébként számomra különösen érdekes gondolatot vetett fel. ,,A földváraknál . . . amelyeket Eisner nyomán felvettünk, — írja — egy-két kivétellel nincs kétségtelenül kimutatva, hogy csakugyan szálv eredetűek-e? Lehet ugyanis, hogy még jóval a szlávok előtti időkből származnak." 3 5 Itt a nem éppen elfogulatlan Richthofenre (AE XL [1923—26] 138—150) hivatkozik, de az őskori eredetet én sem találom lehetetlennek, természetesen a szlávot sem. Szépen megférnek ezek egymás fölé építve csakúgy, mint a honfoglaláskoriak, sőt a későbbiek is. A szláv vár létezését tételezi fel Győrjfy György is. 3 6 „Térképeken szláv helynevek magyar helynevekkel vegyesen vannak a Békés vár környékén 9
