Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sümegi László: Sakkhagyományok Erkel városában

Ezt a teljesítményt akkor tudjuk nemzetközi viszonylatban is helyesen értékelni, ha tudjuk, hogy a magyar feladványszerzők milyen fokon álltak a külföldi társakhoz viszonyítva. Az 1923—37 között lefolyt feladványversenyek alapján: 1. Magyarország 1511 kitüntetett művel, 2. Szovjetunió 1405 kitüntetett művel 3. Anglia 4. Németország 5. Csehszlovákia 6. Olaszország 16. USA Regős Imre nemcsak versenyző volt, hanem „tanár" is. A Békés sakkrovatát vezette 1927-től, s ez a rovat — feladványiskola is volt. Tehetséges szerzők munkáit jelenttette meg itt, valamint az 1930—31. évben Gyulán megjelenő „Bástya" c. sakklapban, melynek szintén rovatvezetője volt. Regős Imre példája is azt mutatja, hogy a feladványszerzés — művészet, alkotója művésziélek. Amikor a feladványszerzést abbahagyja, zeneelméleti kérdésekkel kezd foglalkozni. Korai halála (1948) a magyar sakkélet nagy vesztesége is volt. 1944 óta nagyot változott a sakk helyzete hazánkban is: állami támogatással létrejött a városi, járási, megyei, országos egyéni- és csapatbajnokságok rendszere. A nemes hagyományokhoz méltóan Gyula város rendezte a III—IV. Erkel Ferenc emlékversenyt 1951,1955,1956 és 1960-ban, az Asztalos Lajos emlékversenyt 1965-ben, melyen V. Korcsnoj többszörös szovjet bajnok, világbajnok jelölt is indult. A városi sakkéletnek ma is vannak kiváló szervezői, propagandistái. Neves mesterek adnak szimultánt Gyulán, a látványos sakkprodukciók köre a vakszimultánnal bővült, melynek világrekordere, Flesch János mester, e városban is sikerrel szerepelt. Csak egyetlen területen, az egyéni teljesítmények terén nem sikerült még gyulai sakkozónak elérni a Regős Imre által felállított mércét. SÜMEGI LÁSZLÓ •598