Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Babinszky Mihály: Az Orosházi Állami Gazdaság története

nz. tábla.) A sertésállomány felszámolása után a gazdaság állattenyésztése a növénytermesztés mellett másodlagos szerepet kap. A tangazdaságban oktatási feladatként is jelentkezett az állattenyésztés színvonalának emelése. A technikum ugyanis 1950—1953 között mint „Állattenyésztési Technikum" működött. Már 1952. évben a tangazdaság szakemberei a technikum tanáraival karöltve megtették az első lépéseket az állattenyésztés fejlesztése érdekében. A vetesterv összeállításánál a takarmánytermesztés, az állattenyésztés érdekei voltak a döntők. A gazdaság 1953. évtől takarmányozás szempontjából teljesen önellátásra rendezkedett be. A központi takarmányellátási zavarok így nem hatottak ki az állattenyésztés termelésére. 1953-ban már 3150 liter, 1956-ban pedig 3710 liter a tehenek tervévi termelése. 1952-től megindul a tudatos, szakszerű szelekció, a családtenyésztés, s a jó tenyészbikák kiválogatása. Az első években Dunántúlról származó szimentáli, majd sajátnevelésü magyar tarka bikákkal párosították a teheneket. A tangazdaságban kiegyensúlyozottabb termelés folyt. A növénytermesztési hozamok, az állati termékek termelése egyenletesebben emelkedett. (Lásd: 5 és 11. sz. tábla.) 1956. évtől már valóban jó példaként szerepelt a környező termelőszövetkezetek között. Ennek okát azzal magyarázhatjuk meg, hogy a tangazdaság 1952-től a központi irányítás mellett is önálló volt, a vetéstervét, üzemágait maga méretezte és választotta meg 1961-ig. Egyedül a munkabér és a beruházás keretei voltak a központ által meghatározva. Ebben a gazdaságban az említett időpontig már akkor is nagyfokú önállóságot kapott a gazdaság vezetősége. Ennek eredményei mint látjuk, néhány év múlva jelentkeztek is. (Ezt az önállóságot a tangazdaság 1961-ben elvesztette, majd 1965-ban az új mechanizmus előkészítő évében nyerte vissza.) A gazdaságokban nagy károkat okozott az 1956-os ellenforradalom. A betakarítási munkák késlekedtek. A munkafegyelem felbomlott. A munkabeszüntetést sikerült mind a két helyen megakadályozni, elsősorban a párthoz hű és a józanul gondolkodó dolgozók segítségével. Sok indokolatlan bérkifizetés történt. A tangazdaságot a „Nemzeti Bizottság" fel akarta osztani, mondván, hogy a tanulóknak gyakorlásra elég 40 kat. hold terület is. Az ellenforradalom leverésével sikerült helyreállítani a munkafegyelmet. Az ellenséges tevékenységben részt vett elemek elhagyták a gazdaságokat, s a termelés 1957 tavaszán a régi viszonyok között folytatódott. Mind a két gazdaság történetében új fejezet kezdődött A politikai konszolidációt a termelésirányítás és a termelés konszolidációja követte. Különösen észlelhető volt ez a Szöllősi Gazdaság életében Az előző évek kapkodó gyakran változó tervfeladatai, koncepciói után, egy arányosabb, kiegyensúlyozottabb gazdaság bontakozik ki. Az 1957—61. évek között a gazdaságok területében nagyobb változás állt be. (Lásd: 1. sz. tábla.) Orosháza város és járás parasztságának életében az 1958. és 59-es évek sorsdöntő fordulatot hoztak. Megalakultak a termelőszövetkezetek. Gyakorlatilag ezekben az években befejeződött a mezőgazdaság átszervezése szocialista nagyüzemi mezőgazdasággá. E történelmi tény tette lehetővé Orosháza város határában a földrendezést és az ésszerű tagosítás végrehajtását. E tagosítás során — 1960. év végén — a '234