Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Szabó Ferenc: Az uradalmi cselédek harca a kollektív szerződésért Békés megyében, 1919-ben

Békés megyei direktórium ezután is a kollektív szerződést követte,s ehhez tartották magukat a helyi birtokrendező és terméstbiztosító bizottságok is.

37 A cselédek maguk is követelték a megállapodás minden egyes pontjának betartását.

3

8 Köröstarcsán a szerződéstől független béremelési követelések merültek fel.

8

9 A proletárhatalmat tájunkon rövid egyhónapos fennállás után megdöntötte az intervenció. A régi rend visszaállításának egyik első lépése a forradalmi idők alatt kivívott bérjavítások eltörlése volt. Akadt ugyan olyan uradalmi tiszt, aki a román megszállás első hónapjaiban is a szabadon kötött kollektív szerződés szerint fizette a cselédeket/'

0 de ez csak ritka kivétel lehetett. A Wenckheimek dobozi uradalmában 1920-ra már 2 hl búzával, egy pár csizmával, egy pár bakanccsal és 40 kéve rőzsével kevesebbet adtak a cselédeknek, mint az 1918 végén kötött megállapodásban. Azzal, hogy a készpénzben adott bér összege is változatlan maradt, az infláció miatt még tovább csökkent a járandóság.

4

1 A megyénkbeli kollektív szerződés talán utolsó szereplésére 1920 április elején került sor. Egy vitás cselédbér ügyben ekkor még elfogadta Békéscsabán a hatóság/'

2 Amikor 1920 tavaszán Horthy darutollas hóhérai bevonultak a Viharsarokba is. a Csanád megyei Gazdasági Egyesület egyik legelső intézkedése az volt, hogy tagjait felhívta: a forradalmak alatt létrejött megegyezések érvénytelenek.

4

3 Az ellenforradalom időszakában az uradalmi cselédség helyzete ismét a mélypontra süllyedt, a cselédek emberhez méltó életét csak a felszabadulás hozta meg. DR. SZABÓ FERENC JEGYZETEK 1. Magyar Statisztikai Közlemények. Üj sorozat, 48. kötet: Az 1910. évi népszámlálás második: része. Bp. 1913. 554—555, i!80—681, 566—567, 376—377. Becsei József: Békés megye mai területének gazdasági és társadalmi struktúrája a Tanácsköztársaság előtti évtizedekben. — A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. Békéscsaba, 1969. 2. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. II. kötet. Gazdaclmtár. Bp. 1897. 322—333. Stb. 3. A férfi cselédek legalább felét bizonyára behívták. 4. Molnár Pálné: Munkásmozgalom Békés megyében 1918—19-ben. — A Tanácsköztársaság Békés megyében i. m. 5. BML Békés vm. főisp. ált. 269/1919. G. Szemere Vera: Az agrárkérdés 1918—1919-ben. Bp. 1963. 90, 95. 7. Csongrád megyei 1. sz. Levéltár, Szeged (Ezután: CsML.) Csanád vm. alisp. 4936/1921. alapsz. (Községi TAGYOB jelentés.) 8. BML Békés vm. alisp. 30122/1917. alapsz. (1919. január 20-i békéssámsoni jegyzői jelentés.) 9. BML Békés vm. főisp. ált. 4495/1918. 10. BML Plakátgyüjtemény 1818—1919. Ugyanezt közli időpontbeli tévedéssel: Orosházi Üjság, 1919. január 12. „Munkabérek". 11. BML Wenckheim Antal örökösei dobozi uradalmának iratai. Tiszti és szegődményes fizetések 1904—1936. (1918—19. évi jegyzékek.) BML Békés vm. alisp. ált. 30122/1917. alapsz. (1919. február 3-i gyulai főszolgabírói jelentés.) A pénzbér emelkedésénél a pénz fokozódó romlását természetesen figyelembe kell venni. 12. Szemere Vera: i. m. 89. 13. Mészáros Károly: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság paraszt politikája. Bp.. 1966. 68. 10