Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Takács László: József Attila emléke Békés megyében

Az első kérdéscsoportba tartozó öt kérdés a költői hagyományápolás formai (nem elhanyagolható) módjaira vonatkozott. A kimutatásokból, felmérésekből bizonyos aránytalanság tűnik ki. Rövid taglalása a népművelés hagyományápoló feladatait tekintve hasznos lehet. Általában megnyugtató a kép abban az értelemben, hogy azok a helyek, melyeknek kapcsolatai voltak József Attila életútjával, őrzik a hagyományt. (Gyula, Mezőhegyes, Battonya.)

ü Azonban itt sem tűnik feleslegesnek néhány korrekció javaslata. Ezeknek megvalósítása nem igényel komolyabb anyagi kihatásokat. Szép kötelessége lenne az utókornak, ha a közeljövőben három emléktáblát állítana az említett helyeken. Ezeknek mondanivalója nemcsak a múlt emlékét őrizné, hanem a jelenhez is szólhatna. Gyulán, az Átmeneti Gyermekotthon egykori helyén az emberi megértésre és a melegségre élete végéig áhítozó költői gondolat propagálása látszanék célszerűnek. megfelelő értelmező szöveg kíséretében. („Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek." Tél.) Battonyán az egykori makói kisdiák vizsgázott görögkeleti vallástanból. Önéletrajzi vonatkozású megnyilatkozásaiban azonban többször hangsúlyozta, hogy a „görögkeleti vallásban nyugalmat nem nyert, csak papot."

7 (Talán az idézett szöveget lehetne javasolni az emléktábla alapszövegéül is.) Mezőhegyesen már a költővé érlelődés szemével láthatta meg azokat a mély ellentmondásokat, amelyek később a kiszélesített népi problémák szintéziséhez vezettek. Itt jegyeznénk meg, hogy József Attila mezőhegyesi tartózkodása idején a Külső-Pereg 47 elnevezésű majorban lakott, s elsősorban ott kellene ápolni költői hagyományait. Megfontolás tárgyát képezhetné továbbá a mezőhegyesi „Móricz Zsigmond Művelődési- és Sportház" elnevezésének helyessége is, különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy ugyancsak a mezőkovácsházi járásba tartozó Kunágota egyáltalán nem őriz Móricz-hagyományokat, pedig ott többször megfordult az író. A költői hagyományápolás lehetőségeit a járások közül különösen a szarvasi járásban kellene szorgalmaznunk. A megye városai közül Orosházán található a legtöbb emlék. (Valószínűleg hozzájárul ehhez az a körülmény is, hogy ebben a városban jó tisztelői, s a költő egykori iskolatársai is szorgalmazták ezt a tevékenységet.)« Sajnálatos módon a megyeszékhelyen, Békéscsabán van a legkevesebb hagyomány, pedig itt lakótelepet neveztek el József Attiláról. A városi tanács művelődésügyi osztályának jelentése ezzel kapcsolatban a következőket jegyzi meg: Békéscsaba városban József Attila kultusz nem fejlődött ki, ellenben az alábbiakról tájékoztatjuk a Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályát a tárggyal kapcsolatosan : A magyar munkásmozgalommal kapcsolatos hagyományok ápolása (Rózsa Ferenc, Kulich Gyula és Sebes György), valamint a korábbi szegényparaszt mozgalommal kapcsolatos hagyományápolás (Áchim L. András) és a fasizmussal szembeni hagyomány ápolása Bajcsy-Zsilinszky révén eleven."

9 Felesleges részletesebben hangsúlyozni, hogy mindhárom hagyomány a legszorosabban összefügg József Attila emlékével is, hiszen a szegényparaszti mozgalmak eszméinek továbbhirdetője, a korabeli munkásmozgalomnak és fasizmus elleni harcnak pedig eszmei testvére, aktív részt vevője is volt a költő. Az erősen urbanizálódó—modernizálódó megyeszékhely minden bizonnyal megtalálja majd annak lehetőségét, hogy e gondolatok jegyében emléket állít József Attilának. A felmérés során alkalmazott másik fő kérdéscsoportban olyan kérdések kaptak szerepet, melyek József Attila emlékeinek tartalmi vonatkozásait kutatták. A felszabadulás után több alkalommal jelentek meg József Attila összes versei, s immár munkásságának kritikai kiadása is igényes kutató, filológiai munka alapján napvilágot látott.

1

0 De vajon a „felindult testvéri tankok" szertedübörgik-e rímeiket? A megtisztult emberi értelem milyen mértékben gyarapodik eszméi által? Ebből a szempontból tanul sáeos a k^'tő műveire és munkásságára vonatkozó olvasottság művelődésstatisztikai elemzése. 87