Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Takács Lajos: Megyénk új vízhasznosítási létesítménye: A békési duzzasztómű

lanul nem vehetők igénybe, és egy bizonyos mennyiségen felül nem képesek biztosítani a szükségleteket. Ezért merült fel már a duzzasztó tervezésének időszakában annak a lehetősége, hogy a duzzasztómű felett szükség esetén egy felszíni vízkivételi berendezést lehet építeni. Innen — békéscsabai igény esetén — kb. 8—9 km-es nyomóvezetékbe táplálnák a kiemelt vízmenynyiséget. A víz ezen keresztül a Békéscsaba É-i szélén elhelyezkedő fogadó állomásra kerülne, ahol a felhasználásnak megfelelő tisztítás történhet. A célnak megfelelően tisztított víz a fogadóállomásról nyomóvezetéken juthat el a felhasználóhoz. Amennyiben műszaki, vagy népgazdasági érdekek indokolttá teszik, szóba kerülhetne ugyancsak felszíni vízre telepített regionális vízmű létesítése, amely Békéscsaba, Gyula, Békés településeket lenne hivatott kiszolgálni, elsősorban ipari vízzel, esetleg ivóvíz-minőségű felszíni vízzel. A teljes 1980. évi vízigény a hárem településnél kb. 1,1 m

3/sec. A tisztító teleppel összekötött fogadó állomást Gerla határában lehetne elhelyezni és innen kellene a megfelelő mértékben tisztított vizet a három település fogyasztói felé szétosztani. A külföldi és hazai tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a városi, vagy községi vízigények az ipar fejlődésével, a kultúra terjedésével rohamosan nőn»k. Hamarosan megtörténhet, hogy a felszín alatti vízadó rétegek a megnövekedett igényeket nem tudják kielégíteni. Ez esetben sor fog kerülni a felszíni vizek használatbavételére, amire a békési duzzasztómű nyújt lehetőséget. A felszíni vízkivétel lehetősége akkor is fennáll, ha a Körösök vízhozama nyári időszakban a nullára csökken, ugyanis — mint korábban már említettem — a Tisza vize a Kettős-Körös medrében a békési duzzasztóig felhozható és szivattyúkkal a duzzasztó felső oldalára átemelhető. A duzzasztómű teljes kapacitással való üzemeltetése esetén mód nyílik az evezős-sport megvalósítására. Tekintettel arra, hogy Szanazugtól—Békésig a meder nem a folyó által kialakított természetes folyómeder, hanem a gyulai duzzasztóval egyidőben épített mesterséges, egyenes mederszakasz, a kajak és kenu vízisportok versenyszerű elterjedését teszi lehetővé. A duzzasztó teljes kapacitással való üzemelése esetén újra biztosítható lesz a hagyományos szanazugi fürdési lehetőség. Ugyanis az árvízvédelmi töltések megerősítésével párhuzamosan a hullám térrendezés úgy hajtható végre, hogy a hullámtérben a strandoláshoz szükséges mélységű víz biztosított legyen, mivel ezen szakaszon a duzzasztó hatásra a hullámtéren is tárol majd vizet. A vízzel, mint egyre inkább fogyó természeti kinccsel, tervszerűen kell gazdálkodni és az összes népgazdasági ágak vízigényét arányosan, fontossági sorrendben ki kell elégíteni. A víz tározásával egyenletesebbé tehetjük vízfolyásaink szélsőséges határok közötti ingadozó vízhozamait és ezáltal kiküszöbölhetjük az időszakosan jelentkező vízhiányokat. 78