Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Takács Lajos: Megyénk új vízhasznosítási létesítménye: A békési duzzasztómű

gását biztosító zsilipes rendszerű halkamra is épült a baloldali pillérrel együtt. A fent említett 85,50 méteres első duzzasztási szint mellett tárolható vízmennyiség mintegy 3,2 millió m

3. Ezzel a vízmennyiséggel elsősorban a jelenleg is meglevő öntözőtelepek vízellátásának stabilizálása biztosítható. Ugyanis a Fehér-Körös vízhozama nyári időszakban szinte nullának vehető, így a visszatartott Fekete-Körösi vízből a hiányzó vízmennyiség a szeregyházi vízkivételi művel táplálható be az Élővízcsatorna vízrendszerébe. A végleges duzzasztási szint beálltával a felhasználható vízkészlet az alábbiaknak megfelelően alakul: augusztusi 75%-os vízhozam 2,53 m

3/sec. tárolható vízmennyiség (6,7 millió m

3) 1,55 m

3/sec. utánpótlandó vízmennyiség (a kiskörei víztárolóból) 1,95 m

3/sec. összesen: 6,03 m

3/sec. A végleges duzzasztási szint mellett, az érvényben levő víznormák figyelembevételével — a jelenlegi 11 000 kat. h. meglevő öntözésen felül — 9500 kat. hold öntözésfejlesztés valósítható meg. A fejlesztés végrehajtására az illeteKes vízügyi és tanácsi szervek két alkalmas területet választottak ki. A kijelölések szerint a békéscsaba—kígyósi határban 6278 kat. hold, az elek—kétegyháza— gyulai határban 3222 kat. hold összefüggő területre biztosítható az öntözővíz. A kijelölésnél figyelemmel voltak arra is, hogy a legfejlettebb mezőgazdasági üzemek kapják meg az öntözés lehetőségét. Ennek megfelelően a békéscsaba— kígyósi öntözőfürt üzemei, a békéscsabai „Szabadság", az újkígyósi „Aranykalász", a szabadkígyósi „Szabad Föld" Tsz-ek, a szabadkígyósi Tangazdaság, valamint a Felsőnyomási Állami Gazdaság. Az elek—kétegyháza—gyulai öntözőfürt az eleki „Lenin", a kétegyházi „Béke", a gyulai „Munkácsy" tsz-ek, valamint a gyulai Állami Gazdaság területein kerül kialakításra. A békéscsaba—kígyósi öntözőfürt beruházási programja elkészült. Kiviteli terve ez év végén kerül leszállításra. A kijelölt területen a talajadottságok és terepviszonyok figyelembevételével nyomásközpontos esőztető fürt lett tervezve. Az öntözőfürt vízellátása az Élővízcsatornából kiágazó főcsatorna megépítésével válik lehetővé. Különös jelentőséget ad ennek az öntözőfürtnek az, hogy ezen belül, a békéscsabai „Szabadság" Tsz területén kerül berendezésre az az öntözéses mintaüzem, amely a Tisza II. vizének hasznosításához fog tervezési alapadatokkal szolgálni. Ezért a fürtön belül mintegy 3000 kat. holdon 1971-ben már meg is kell kezdeni az öntözést. Az elek—kétegyháza—gyulai öntözőfürt mezőgazdasági hasznosításának felmérésére, valamint tanulmánytervének készítésére 1969-ben kerül sor. Ezen a területen ugyancsak nyomásközpontos esőztető megoldású öntözőfürt ícg épülni. Vízellátását a gyula—eleki országhatármenti lokalizáló töltés mentén megépítendő csatorna segítségével lehet biztosítani. Ezen öntözéseknek az élővízi'olyástól távolabbi elhelyezését a terület kedvező talajadottságai és az itt levő gazdaságok jó gazdasági eredményei indokolták. A következőkben a duzzasztómű, illetve a rajta keresztül megvalósítható öntözés népgazdasági hasznát kívánom bemutatni. A Körösvidéki Vízügyi 73