Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Takács Lajos: Megyénk új vízhasznosítási létesítménye: A békési duzzasztómű

MEGYÉNK ÜJ VÍZHASZNOSÍTÁSI LÉTESÍTMÉNYE: A BÉKÉSI DUZZASZTÓMŰ A népgazdaság eredményeinek fejlesztése, a dolgozók életszínvonalának emelése a szocialista gazdálkodás alapvető követelménye. Különös jelentősége van ennek a gazdaságirányítás új rendszerében, amelyben fel kell tárnunk mindazokat a tartalékokat és termelési lehetőségeket, amelyeken keresztül a nemzeti jövedelem növelését biztosítani tudjuk. Ilyen lehetőség van a mezőgazdaságon belül a talaj termőképességének fokozásában. A szárazgazdálkodás optimumának elérése után a talaj termőképességét öntözéssel lehet fokozni. Ismeretes, hogy a Körösök vidékének évi csapadékmennyisége és annak kedvezőtlen eloszlása a mezőgazdasági termelés lehetőségeit hátrányosan befolyásolja. Az öntözésnek éppen abban van a jelentősége, hegy a növényzet által megkívánt vízmennyiséget az időjárás szeszélyeitől függetlenül, kellő időben és kellő mennyiségben biztosítja és ezzel az ideális tápanyagfelvételt is lehetővé teszi. A mezőgazdasági terméseredmények öntözés által történő növeléséhez jelentős segítséget nyújt a békési duzzasztómű megépítése. Ez a létesítmény a Körösök által Békés megye területére szállított vízmennyiségeket felfogia és ezzel lehetővé teszi egyrészt az Élővízcsatorna-rendszerben a meglevő öntözések jobb vízellátását, másrészt egyéb területeken a fejlesztés lehetőségét is biztosítja. A Körösök vízkészletének növelését a mezőgazdasági vízhasználatok folyton növekvő igénye szükségszerűen megköveteli. Ha a vízkészlet növelésének indokait vizsgáljuk a Körösök völgyében, elsősorban a terület mezőgazdasági és meteorológiai adataiból kell kiindulni. Békés megyében a csapadék évi átlagértéke 550 mm körül van. Ennek mintegy kétharmada a mezőgazdasági növények tenyészidején kívül, egyharmada pedig a vegetáció időszakában hullik le. A tenvészidőn kívüli időszakban lehullott csapadékból csak egy részt tud tárolni a talaj, a feleslegként mutatkozó többi vizet el kell vezetni. A talajban tárolt vízmennyiségnek csak egy része áll a növényzet rendelkezésére, nagyobbik része elpárolog. A növények vízszükségletének biztosításához még 250—300 mm vízpótlásról kell gondoskodni. A fentieken túlmenően a mezőgazdaság terméseredményeinek stabilizálása £s azok növelése szükséges. Ez pedig csak több műtrágya és víz felhasználásával képzelhető el. így a műtrágya-ellátás mellett a víznek, mint fontos termelési tényezőnek a szerepe a jövőben még nagyobb mértékben előtérbe 69