Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Fügedi Erik: Békécsaba újratelepítése

végzett számítást, megállapítva, hogy 1730—1739 között a folytonos járványok (1738. január—márciusában himlő, július és október között pestis) miatt a luteránusok csak 89 fővel szaporodtak.

14

3 Míg az újabb jövevények 1746-ig az evangélikus szlovák nyelvterületről kerültek ki, a negyvenes évek végén lassú katolikus beszivárgás indult meg, Haan szerint Nyitra megyéből.''

4 Ennek az újabb elemnek elismeréséül építették fel 1750-ben a katolikus templomot is.

í5 A település ezzel végképp lezárult. Eredményei közül nemcsak azt kell meglátnunk, hogy az elpusztított Békéscsaba helyén virágzó falu alakult ki, amely egy század múltán mezővárosi rangra emelkedett, hanem azt is, hogy kialakulása sok igen nyomorult ember sorsának jobbrafordulását, felemelkedését jelentette. DR. FÜGEDl ERIK JEGYZETEK 1. Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról, s mostani állapotjáról. Pest 1866. 2. kiad. 2. Karácsonyi János: Békés vármegye története, h. n. 1896. II. 50—57. 3. Tibori János: Békéscsaba története. A Kőrös kultúrától a felszabadulásig. Békéscsaba, 1960. 4. A régebbi irodalmat 1. Kosáry Domonkos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába, Bp. 1954. 32—37., ebből kiemelendőnek tartjuk SzJbó István: A magyarság életrajza, é. n. 122—163. Üjabban szlovák részről Sirácky J.: K vzniku a vyvoju slovenského osidlení na Dolnej zemi v 18. storoéi. Historicky iasopis 11/1983. 433—466. Uö: St'ahovania slovákov na Dolnu zem v 18. a 19. storoöi, Slovensky národopis 11/1963. 193—258., Fügedi E.: Agrár jellegű szlovák település a török alól felszabadult területen. Agrártörténeti Szemle 8/1966. 313—331. 5. Fügedi, i. h. 316. 6. 1729-ben az országgyűlés a felvidéki megyék panaszára végül is úgy döntött, hogy a tartósan megtelepedett jobbágyokat nem kell visszaküldeni. V. ö. Ember Győző: Jobbágyvándorlás és jobbágyvédelem a 18. sz. első felében. A bécsi Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet évkönyve 6/1936. 146—147. 7. Ilyen védelmet igért Szeleczky Márton az Albertiben (Pest megye) megtelepülő jobbágyoknak. Országos Levéltár, Helytartótanács levéltára Tab. Urb. Cottus Pest, Alberti melléklete. 8. Sirácky, K vzniku 433—434. 9. Fügedi, i. h. 316. 10. Uo. 317—318. 11. Uo. 317. 12. Uo. 319. 13. Uo. 320. 14. Uo. 317—318., 320., 323. 15. Karácsonyi, i. m. 52. 16. Valamennyi összeírás a Károlyi nemzetség (budapesti) levéltárában található. Harrucker® levéltár Fase. S. Az egyes jelzetek ezen belül: 1720 = S. 27., 1723 = S. 28., 1725 = S. 31., 1730 = S. 29., 1730: = S. 28., 1733 = S. 18. 17. Haan, i. m. 12. §. 18 Karácsonyi, i. m. 53. 19. Tibori (i. m. 22.) ismeretlen okból a nyitrai Vámosújfalut említi. Haan, i. m. 12. Ezt a tényt Markovits M. ev. lelkész verses elbeszélése Is említi. Diplomatarium Békésiense (szerk. Haan L.) Pest 1870. 296., Karácsonyi, i. m. 53. 20. Harruckern lt. N. 21, 22. Karácsonyi ezek közül csak az elsőt használta, ezért számai lényegesen alacsonyabbak. 21. Soós Imre: Heves megye benépesítése a török hódoltság után (Heves megyei füzetek 3.) Eger, 1955. 32. 22. A Nógrád és Hont megyére utaló nevek: Bánszky, Brezovszky, Rovnianski, Sepicky, Sztratinszky, Sztracinszky, Sztarhoczky, Szugyiczki, Unyatinszky éa Hunaytinszky, Zelenyanszky, — Csajkovszky, Drinovszki, Pukanecz, Sibritovszki, Kishont, ill. Zólyom, Nyitra, Turóc és 64