Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - SZEMLE

ban közismerten kiemelkedő szerepet játszott, a szentesi ipari dolgozók szervezettsége, sztrájkharca is valamivel jelentősebb volt, mint a hasonló nagyságrendű alföldi mezővárosoké. A kötetet dr. Barta László tanulmánya vezeti be, amelyben a város mozgalmi múltjának rövid vázlatát rajzolja meg, következetes utalással a közreadott dokumentumokra. Ez az összefoglaló igen hasznos, mert a mozgalom folyamatosságának érzékeltetésén kívül jól beilleszti a szentesi eseményeket az országos öszefüggésekbe is. A dolgozat egy nagyobb lélegzetű monográfia körvonalait bontakoztatja ki. Külön érdeme, hogy a két háború közötti évek irányvonalait is nagy biztonsággal mutatja meg. A túlnyomórészt a szentesi levéltárból származott dokumentumok általában kellő mélységgel vallanak a helyi mozgalom földmunkás és ipari proletár ágáról, az egyes irányzatok szentesi érvényesüléséről, tömegerejéről. A válogatás tehát általában gondos, sokoldalú, körültekintő volt. Talán a kubikosság sajátos problémáinak tükröztetése halványabb valamivel, mint vártuk volna, másfelől pedig az 1906 előtti agrárszocialista törekvések bemutatását tartjuk elnagyoltnak, ha a város országos súlyára és Farkas József könyvére gondolunk. A kötet arányai kissé eltolódtak a Horthyrendszer javára. A találó címekkel ellátott dokumentumok kisebb részét nagyon hasznos jegyzetek kísérik, amelyek a mondanivalót tovább szélesítik. A jegyzetanyag bővítésére még lehetőséget kellett volna találni. Jól kiegészítené a kötetet a helyi mozgalom kiemelkedő egyéniségeinek főbb adatait tartalmazó névmutató és valamivel bővebb képanyag is. Megjegyzéseink nem érintik azt az alapvető véleményünket, hogy a három szerző munkája követésre méltó. Békésben sem képzelhető el a megye munkásmozgalmának teljességre törekvő kutatása a legfontosabb mozgalmi bázisok (a zömmel már feldolgozott Orosházán kívül Békéscsaba, Endrőd, Nagykamarás, Tótkomlós. Csorvás, Vésztő stb.) külön történetének részletes megismerése nélkül. A szentesihez hasonló, rendszeres forrásfeltáró és forráspublikáló kezdeményezések példáját kell követnünk, békéscsaba már a legjobb úton van ebben a tekintetben. A készülő várostörténeti tanulmánykötetben Tibori János, Molnár Púlné és Szekeres lí.'Ta dolgozatai, továbbá a szentesihez mérhető, gazdagon jegyzetelt, még kéziratban levő dokumentumkötet — Bálint Ferenc levéltáros és G. Vasr; István múzeológus munkája — megye zékhelyünk mozgalmi múltját méltóképpen fogja tükrözni. A szentesi kötet, Farkas József munkájához hasonlóan, számos vonatkozásban ad Békés megyei adalékokat is. Legkiemelkedőbb ezek közül az a2 1891 májusában kelt Csongrád megyei főispáni jelentéo, amely T7 orosházi megmozdulások közvetlen szentesi hatásáról számol be. Az elmondottakból látszik, hogy a Csongrád megyei eredmények és kezdeményezések a mi számunkra is tanulságosak. Nyilván hasonló okulással szolgálhatnak a szomszédos Szolnok és Hajdú-Bihar, valamint a közeli Bács-Kiskun megyékben megjelenő munkák is. Megismerésük, a kapcsolatok rendszeressé és ezzel termékennyé tétele kölcsönös feladat, közös gond a mindnyájunk számára kívánatos cél érdekében. Reméljük, hogy megyénk helytörténeti-honismereti bizottságának ilyen irányú biztató kísérletei sikerre vezetnek. DR. SZABÓ FERENC A JUGOSZLÁVIAI SZLOVÁKOK NÉPRAJZA ÜRÜGYÉN (Rudolf Bednárik: Slováci v Juhoslávii) 1966., VSAV, Bratislava A vaskos, ízléses kiállítású kötet a Jugoszláviában élő szlovákok társadalmával, földrajzi és etnikai elhelyezésével, tárgyi néprajzával, anyagi kulúrájával, valamint történetével foglalkozik. A kiemelkedő szlovák etnográfus, dr. Rudolf Bednárik több, mint 30 éves gyűjtő- és feldolgozó munkájának eredménye. Érdeklődésünket főképp a Békés megyei vonatkozások befolyásolják, melyek részben történeti, másrészt néprajzi jellegűek. A 18. és a 19. századi nagy telepítési hullámok az akkori Magyarország csaknem egész területét érintették, sőt átcsaptak a szomszédos államokba is. A Bácska, a Bánát, a Szerémség betelepítése is része volt •611