Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Fügedi Erik: Békécsaba újratelepítése

telepeseket kétségtelenül Nógrád megye adta. A megye 1720-ban, ill. 1723-ban összeállított jegyzékei szerint már 1704-től kezdve szöktek Csabára nógrádiak, ezekhez kellett tartoznia a már említett Behannak és Bánszkynak is. Nagyobb mértéket a szökések száma azonban csak 1718-ban kezdett ölteni, s két évvel később, 1720-ban érte el a maximumot, amikor egy év alatt 38 jobbágy indult el Békéscsabára. 1718-ban ui. Csabán döntő változás állt be, megindult a tervszerű település. A nógrádi számokkal teljes összhangban áll az a hagyomány, hegy 1717-ben három Csabán élő szlovák, nevezetesen a nógrádi Vámo,?t'alvárói való Duna János, az ugyancsak nógrádi Várkertről való Szekerka János és a honti Csaliról származó Valent Jakab evangélikus szlovákok telepítésére kért és kapott engedélyt. Egy évvel később, 1718-ban. egv obsitos katona, név szerint Thuróczi M'klos hozott egy kishonti szlovák települő csoportot Csabára.

1

9 Egy 1727-ben tartott vizsgálatból 39 olyan kishonti jobbágy nevét ismerjük, akik Békéscsabára szöktek.

2

0 ígv első tekintetre úgy tűn'k. hogy nógrádiak és kishonnak alkották Csaba lakosságát, közülük az előbbiek lehettek túlsúlyban (a Nógrád megyéből Csabára szököttek összlétszáma 98 fő voltl. Mindkét csoport az impopulatorok működése nyomán szlovák nvelvterületről közvetlenül vándorolt Csabára, de ha tovább követjük adatainkat, akkor feltűnik, hogv 1720—1723 között a Heves megyei Domoszló szlovák telepesei, akik eredetileg ugyancsak kishontiak voltak, továbbmentek Csabára, s ezzel megnyílik a másodlagos települők sora is.

2

1 Fentebb már rámutattunk arra, hogy szökött jobbágyok által elért legnagyobb eredmény a szabad költözés jogának megszerzése volt. Ez — mint ahogyan a domoszlóiak esete mutatia — lehetővé tette, hogy az újonnan megtelepülő néhány év múlva jobb kilátások birtokában továbbvándorol!

on. Bizonvos fok'g saját biztonsága is azt kívánta, hogy ne állapodjon meg első települési" helyén, ahol volt földesura könnyebben megtalálhatta, hanem továbbmenve új lakóhelyén már ne szülőfalujára és szökött voltára, hanem első megtelepedésére és szabad menetelére hivatkozhasson. A továbbvándorlásnak megvolt a maga gazdasági háttere is. amellyel alább még foglalkoznunk kell, most azonban az a fontos hogy Csabán is kell másodlagosan megtelepülő szlovákokkal' számolnunk, éspedig nemcsak Domoszlóról. Az új telepesek családneve nom egyszer helynévből képzett név volt. az első összeírásokban 41 ilyen nevet találunk, amelyek közül 14 név Nógrád megyére, 9 név Kishont, ill. Nyitra, Turóc és Árva megyére utal.

2

2 de 10 olyan nevet is találunk, amelyek Pest megyei helynevekből képzettek.

2

3 Ez azt bizonvítia, hogy a nógrádi és honti falvakból érkezetteken és a domoszlói áttelepülőkön kívül olyan másodlagos szlovák települőkkel is kell számolnunk, akik a korábban kialakult Pest megyei falvakból jöttek. A betelepülésről megrajzolt kép már önmagában is azt mutatja, hogy egy séges csoport helyett több kisebb nagyobb csoport összeverődését kell elképzelnünk, ha pedig a fennmaradt jegyzékek tanulmányozását folytatjuk, akkor elénk tárul a 18. századi szlovák település szinte hihetetlen mozgékonysága. A Nógrád megye által összeállított jegyzékben szereplő 98 Csabán élő jobbágy közül csak negyvenet találunk meg.

2'

1 a nógrádiaknak tehát a fele sem telepedett meg tartósan Csabán. A kishontiak aránya jobb, 39 név közül 21 található meg,

2

5 de ez sem sokkal több, mint a Csabára költözöttek fele. Egyéb60