Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Kozma Tamás-Dr. Kozma Tamásné: Diákvallomások a hátrányos helyzetről

gatnám szüleimet, és minden ünnepnap, pl. karácsony, húsvét, névnap, születésnapjukra vennék ajándékot! (Harmadikos szakközépiskolás leány) En szeretnék menni továbbtanulni. Szeretnék valamelyik boltban inas lenni, itt helyben. Leginkább a ruházati boltba. Ha ezt az iskolát elvégezném, mikor fölszabadulok, akkor férjhez menni. Itt fönn a főutcán egy szép házat venni. (Hetedikes általános iskolás leány) Tanácstalanul A pótvizsgán nem valami jól szerepeltem, de azért sikerült elkerülni az osztályismétlést. Most itt vagyok a III. osztályban. További terveim: még várok, nem tudom. (Harmadikos gimnazista leány) Már ötödikes koromtól kezdve engem is foglalkoztatott a „mi leszek, ha nagy leszek" gondolat. Én mindenáron gyors- és gépírónő akartam lenni. Egészen az igazi pályaválasztásig. Mikor a pályaválasztási papír kitöltése előtt megkérdezték: hová akarok menni, természetesen gépírónőt mondtam, s osztályfőnököm, aki Battonyán érettségizett, kezdett lebeszélni, hogy inkább érettségizzek le, s aztán lesz valahogy. Én először ellentmondtam, s hogy a szakközépiskola is beindult, gondoltam, legalább egy szakma is lesz a kezemben; döntöttem, hogy ide jövök. — Csak még azzal nem vagyok tisztában, hogy ha innen kikerülünk, mi lesz velünk. (Harmadikos szakközépiskolás leány) Hogy tíz év múlva hogyan szeretnék élni, őszintén megvallva nem tudom. Mindenesetre rosszabbul nem, mint szüleim. Egy kicsit szabadon és felnőttiesen. (Harmadikos szakközépiskolás leány) Jelenleg Battonyán, a Mikes Kelemen Gimnáziumban tanulok. További terveimet illetően még nincs határozott célkitűzésem. A gimnázium első két osztályát jó eredménnyel végeztem, s így már ki van zárva annak a lehetősége, hogy akár egyetemen, vagy főiskolán folytassam tanulmányaimat. Talán majd valami szakmát fogok választani, mert csak érettségi bizonyítvánnyal roppant nehéz elhelyezkedni is. (Harmadikos gimnazista leány) Távoli terveim még nem alakultak ki. Látom, milyen nagy az elhelyezkedési probléma, s így nem tudok dönteni, hogy tovább tanuljak, vagy ne! (Harmadikos gimnazista leány) Anyuék nagyon szívesen taníttatnak, legalább is még nem hallottam, hogy mondták volna, hogy ne menj iskolába. — Nagyon szeretnék, ha leérettségizném, ezt én is nagyon szeretném. A továbbtanulással kapcsolatban még komolyan nem volt szó. Nem is tudom, egyszer azt mondom, hogy megyek, egyszer meg nem. Ök biztos azt is vállalnák. (Harmadikos szakközépiskolás leány) Nekem még eddig legnagyobb álom a szakközépiskola elvégzése. Utána szeretnék még továbbtanulni felsőfokú állattenyésztési technikumban, de nem biztos, hogy sikerülni fog. Ha nem sikerül, akkor dolgozni megyek, de még nem tudom, hogy hova. (Harmadikos szakközépiskolás leány) A jövőmről már nagyon sokszor gondolkodtam, de először is az érettségi a fontos és a szakma! Addig még van másfél évnél több. (Harmadikos szakközépiskolás leány) Hogy tíz év múlva hogyan szeretnék élni? Egészen pontosan nem tudom. — Tíz év múlva 26 éves leszek. Ha az érettségiről beszélünk, tréfából mindig megjegyezzük, ha nem sikerül, férjhez megyek. Szerintem ma nem életcél a házasság. Legalábbis 25 éves korig. Utána jólesik egy kis nyugodt családi élet. Az érettségi után vagy továbbtanulok, vagy dolgozni megyek. Még ebben nagyon határozatlan vagyok. De mindenesetre tíz év múlva stabil munkahelyen dolgozni, és ha férjhez megyek, boldogan élni. (Harmadikos szakközépiskolás leány) *** E dokumentumokat olvasva alakult ki az a nézetünk, hogy környékünkön az általános és középiskolás diákok tanulmányi helyzetét az alábbi tényezők hátráltatják: 13 583