Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szíj Rezső: Négy év a Kner-kiadó történetéből (1923-1926)

peket Kozma Lajos keretdíszei szegélyezik, s a címlapon Kner Erzsébet piros nyo­mású Kozma-rajzolta szignetje áll. 1926 februárjábán készítette el Sacelláry Pál: Régi házak, elfakult írások. Raj­zok a magyar múltból című írását, 76 számozott oldalon, kis nyolcadrét formában, Rózsavölgyi és Társa kiadásában. Ez a könyv is a francia rézmetsző, Nicolas Cochin már jellemzett betűjével készült s ehhez a betűhöz teljesen illő fejléceket és záró­díszeket választott Simon-Pierre Fournier le jeune párizsi betűmetsző 1742-ben meg­jelent mintakönyvéből. — A könyvecskében két fametszetű dísz is helyet kapott — a 18. és 40. oldalon — ezeket J. B. Papiilon francia fametsző 1761—1766 körül készí­tette. Ez a kis rokokó kecsességű könyv 500 példányban készült, fűzve, famentes antik papíron, míg 50 példány kézzel merített ullersdorfi papiroson Kner Erzsébet köté­sében jelent meg. — A könyvecskéből a régi Pest-Buda élete tárul az olvasó elé, a tizenötödik század végétől a tizennyolcadik század végéig. Egy ma már csak irodalmi emlékekben élő világ sok-sok érdekességével, a budapesti görög-udvartól egészen az 1790-es években még szokásos pesti bikaviadalokig. Ez év júliusában adta ki Gyulai generális imádságos könyvét magyarul és né­metül 200—200 példányban, fakszimile kiadásban, Kner Imre szövege pedig Univ betűből. Mint a régi magyar tipográfia egész ritka emlékét vette elő s adta ki beve­zető tanulmánnyal. A könyvecske 1783-ban egyetlen példányban készült a generális számára azért, mert szemei igen gyengültek s kímélésük végett a szükséges imákat nagy betűkkel kellett kinyomtatni. Az 1926-os esztendőben jelent meg Kner Izidor Agyafúrt alakjai című könyv harmadik kiadása. Már az 1913-as kiadás előszavában Csicseri Bors (Agai Adolf} „anekdota-asz­tag"-nak nevezte Kner Izidor Agyafúrt alakjait. Az asztag gabonaszemmel tele ké­vék rendezett halmaza, szemben a kicsépelt szalmából álló kazallal. Ez a dicséret az idők folyamán nem szorult átértékelésre, s Kner Izidor az 1926-os kiadás elősza­vában joggal jelenti ki, hogy ama négy évtized alatt, amióta ötletei írásos rögzítésé­vel foglalkozik, élcei, mókái közül igen sok annyira közkedveltté vált, oly sok ment át belőlük a nép ajkára, hogy ezekről maga sem hinné el, hogy tőle származnak, ha előzetes megjelenésük nem tanúskodna mellettük. Az ilyeneket ebből az 1926-os kiadásból — egy-kettő kivételével — elhagyta. Ö maga örült legjobban ennek a mondhatni kényszerű kihagyásnak, mert hiszen annál nagyobb dicsőségre, hogy szellemi tréfatermékei a nép ajkán élnek tovább, íróember nem is pályázhat. Az 1914-ben megjelent második kiadás címlapját Geiger Richárd rajzolta, s a szerzőt borosasztal mellett ábrázolja. Az 1926-os kiadás külső formája már magán vi­seli a Kner-nyomdában végbement ízlésbeli változást. A táblán Kozma Lajos rajzát találjuk: az ellipszis alakú fametszetű szignet két alakot ábrázol, boros pohárral a kezében. A betűtípus ugyanaz, de az oldalakról a keretdísz eltűnt s a tükör ezáltal sokkal levegősebben hat. A kötet terjedelemre az 1914-es második kiadás kétszere­sére nőtt, s a régi anyag erős megrostálása ellenére is mind a szöveg, mind a rajzok terén sok vegyesértékű maradt benne. Az agyafúrt alakok mellett az év legjelentősebb kiadványa A török hodzsa tréfái című kötet, amely a Pancsatantra kötethez hasonlóan készült, s mlncT tartalmi, mind formai tekintetben a legszebb s legértékesebb Kner-kiadványok egyike. A könyv Nassreddin mesternek és egyéb híres kisázsiai hodzsának mulatságos eseteit közli s 700 rendes és 25 fél- és egészpergamentkötésű amatőr példányban készült. A könyv bolti ára a megjelenéskor 15 pengő (a félpergamené 36, az egész nem került könyv­árusi forgalomba) s még az 1943-as karácsonyi könyvárjegyzékben is szerepel. 1 2 SZÍJ REZSŐ •561

Next

/
Thumbnails
Contents