Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szíj Rezső: Négy év a Kner-kiadó történetéből (1923-1926)

ban sem tájékoztatta olvasóit. Következetes mellőzést tapasztal a többi lapnál is. Ebből azt a következtetést kénytelen levonni, hogy a sajtó részéről kultúrszolidaritásra nem számíthat. S ha így áll a helyzet, akkor annak sincs értelme, hogy kiadással foglalkozzék. Noha „erkölcsi szempontból nem túlságosan érint ez a dolog — írja — mert hiszen itthon úgyse sokan vannak, akik produkciómat tipográfiai vagy kiadói szempontból elbírálhatnák, viszont messze külföldön, Északon, Németországban, vagy még Amerikában, Olaszországban mindig megleltem azt a méltánylást, amelyet itthon nem. De viszont egyéb szempontból nem kárpótol ez, mert nem tudok nyilvánosságot szerezni magamnak. Igaz, hogy szellemileg meglehetősen izolálva is vagyok, és itt a klikkrendszer olyan erős, hogy a klikken kívül állók szava a pusztában hangzik el, de viszont ilyen körülmények között addig, amíg meg nem tudom szervezni a magam tribuünjét, — amire talán majd egyszer mégiscsak eljön az idő, — igazán nincs semmi értélme a munkának és áldozatoknak." De mit tehet addig? Olyan munkákon dolgozik, amelyek ugyan nem elégítik ki mint könyvművészt, nem engedik kiélni alkotóképességét, de egyet mégis elősegítenek, hogy ti. fokozza az üzem teljesítőképességét, annak helyreállítását teljesen elvégezze és a későbbi munkához szükséges eszközöket és föltételeket megteremtse. Föltéve, ha nem kell erre nagyon sokáig várnia — s ha közben nagyon meg nem öregszik — teszi hozzá, némi balsejtelemmel, olyan lelkiállapotban, amikor úgy érzi, az élet egyetlen értelme a gyermek. Tizennégy hónapos ekkor a kisfia Mihály, s róla szólva fejezi be levelét az iménti bölcselkedéssel. Pedig nem mondhatjuk, mintha könyveik hirdetését elhanyagoltak volna. Kiadványaikat gyakran hirdették a könyvkereskedők hivatalos értesítőjében, a Corvinában. Egész oldalas (kéthasábos) QS féloldalas hirdetések formájában közlik és kínálják raktári készletüket. Az első ilyen részletes hirdetést nemsokára a román kivonulás után adják le a Corvinának (1921.), amely az addig elfogyott könyveket is föltünteti. Abból, ami ekkor kapható, még 15—20 év múlva is akad majd raktáron. Az általános jellegű tájékoztatás mellett készülő kiadványaikat is rendszeresen meghirdetik a Corvinában. A három Cseppke könyv hirdetéséhez még könyvdíszekeí is mellékelnek. — A Klasszikusok és a Monumenta Literarum sorozatot hirdetve, külön-külön jellemzést adtak mindegyik kötetről. Ugyancsak részletes hirdetés adja tudtul a Pancsatantra és a Mazeppa megjelenését is. Minden esetben közlik a főbizományost: a Révai ceg végzi a terjesztést, akinél a kötetek, a sorozatok megrendelhetők, mert Knerék közvetlenül nem foglalkoznak terjesztéssel. A szakma egyetemes érdekeit tartva szem előtt, tehát nemcsak a kiadóét, hanem a könyvkereskedelemét is, még önmaguk érdekében sem akartak eltérni a szinte már túlságosan is ideális értelemben vett kereskedemli etika szokásaitól. A Világ című napilap 1925. december 12-i száma Gellért Oszkár: Testvérbánat című kötetét 28 000 korona helyett 10 000 koronáért hirdette. Knerék felszólították a lapot, hagyjon fel az ilyen valóságnak meg nem felelő hirdetésekkel. A tiltakozás későn érkezett, mert a dedember 13-i számban ugyanúgy hidette a lap. Emiatt Knerék a Corvina 1925. január 1-i számában közleményt adtak ki, amelyben a fenti tényállás ismertetése után kijelentik, hogy mivel tiltakozásuk ellenére a lap december 13-i száma is leszállított áron hirdette, ezúton adják tudomására a könyvkereskedőknek, hogy sem a Gellért-kötet, sem egyéb kiadványuk árát nem szállították le, s nem is adták át a „szortiment módszereivel és érdekeivel ellentétes akció számára." Látszólag bagatell ügy. de Knerék üzleti lelkiismeretességére nagyon is jellemző. Tudjuk, hogy a Gellért-kötet egyáltalán nem tartozott a kurrens cikkek közé, raktáron hevert s ennek ellenére, ennyi év múltán sem gondolnak arra, hogy esetleg árleszállítás útján vegyék ki belőle a befektetett tőkének legalább egy részét. Árleszállításra később sem találunk példát a kiadó történetében. A Magyar Bibliofil Szemle előlegezett optimizmusa — hogy a közönség egyre jobban megszereti a Kner-kiadványokat — nem bizonyult reálisnak. Pedig az 1924-es esztendő éppen a művészi könyv tekintetében igen mozgalmasnak és termékenynek mondható. Az üzletieskedő amatőr szempontok mellett találkozunk olyan eredményekkel, amelyek nem a konjunktúra, az üzleti vállalkozás szülöttei a profit érdekében, hanem szellemi szükséglet termékei, s mind tartalmuk, mind pedig külső megjelenésük ennek igazolója. E mélyről fakadó, valódi igényeket a legnemesebb értelemben igyekezett fejleszteni és kielégíteni az 1924-ik évben Dézsi Lajos iroda•558