Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szíj Rezső: Négy év a Kner-kiadó történetéből (1923-1926)

berendezés amortizációjára visszatérüljön valami, sem arról, hogy a minőség érdekében további beszerzésekre sor kerülhessen.'» Az előző évek bő terméséhez képest a következő években nagy visszaeséssel találkozunk. A nyomdát a különböző nyomtatvány-megrendelések éltetik, elsősorban közigazgatásiak, azután üzleti és egyéb alkalmi nyomtatványok. 1923-ban a nyomda részvény-mintakönyvet jelentet meg, amelyhez Kozma Lajos is készített körzeteket, amint erről egy 1923 november 30-i, Kozmához írt levélből értesülünk. Mindmáig a legszebb gyűjtemény ebben a nemben. Ugyancsak ez évben látott napvilágot bélyeggyűjtők számára három katalógus, köztük az 1871 és 1920 közt megjelent magyar postabélyegek árjelzö kézikönyve, különös tekintettel a bélyegek vízjeleire, fogazatára és színkülöabségére. Erdődi A. és Kner Endre szerkesztésében. — Ebben az évben jelent meg a házi-betűmintakönyv és Haiman György: Boszorkánytörténetek című kis könyve. A következő évek kiadványait vizsgálva azt kell mondanunk, hogy az előző korszakhoz képest több vonatkozásban változásoknak vagyunk tanúi. Kner Imre, aki valamikor, az 1919-es Almanach-ban azt írta, hogy nem csekély példányszámú, luxuskivitelű könyvre kell törekedni, maga most mégis alacsony példányszámú dolgok kiadására kényszerül. Mégpedig ráadásul részben olyan tartalmú kisebb darabokra, amelyek legfeljebb csak néhány száz embert érdekelnek. így állnak elő azok a kis irodalmi és tipográfiai ritkaságok, amelyeket magánkiadványként jelentet meg. Ugyanakkor azonban azt is látjuk, hogy az a terve, amelyet a Szabó Lőrinccel való részletes levelezésében dédelgetett,

7 nem valósul meg, noha azért néhány olyan mű is kikerül a nyomdából, amely terjedelemben lényegesen túlnő az említett levelezésben elképzelt arányokon. Kner Imre bármennyire fogadkozott is, hogy abbahagyja a könyvkiadást, sose tudta megállni, hogy valamit ki ne adjon. Ha másként nem, hát magánkiadványként. Így jelenteti meg Kozma Lajos huszonkét színes rajzát 1924-ben, 30 példányban. A kolofon fogalmazása kissé homályos, ezért a képek, a szöveg és a kiadás történetét részletesebben kell ismertetnünk. A kötet huszonkét képét Kozma Lajos még 1917 telén, a román harctéren, a gyimesi szoroson túl, a Tatros völgyében rajzolta kisleánya, Kozma Zsuzsika számára. A képek kliséit ifj. Sacelláry Pál könyvkiadó megbízásából, Kner Imre utasításai szerint az Angerer és Göschl cég készítette Bécsben, az 1920. esztendőben. A képek nyomását a gyomai Kner-nyomda végezte 1921. január és február havában, háromezer példányban, Kner Imre vezetése mellett. Tehát ez volt tulajdonképpen az első kiadás. A huszonkét kép eredeti rajzai az 1922. évben a Magyar Bibliophil Társaság nemzetközi mesekönyv- és illusztráció kiállításán az első díjat nyerték. A könyv magyar kiadása 1921-ben „Zsuzsa Bergengóciában" címen jelent meg, Karinthy Frigyes huszonkét, az ábécé betűire írt versével, ifj. Sacelláry Pál kiadásában, 500 példányban, Budapesten. (Második kiadás.) Szövegét a Korvin Testvérek könyvnyomdája nyomtatta. — A könyv 1924-ben Münchenben németül is megjelent „Kabäuschens Traumreise" címmel, a Kner nyomdában nyomtatott illusztrációk felhasználásával. Georg. W. Dietrich hesseni udvari könyvkiadó kiadásában. Ez a harmadik kiadás. — A könyv magyar kiadása kizárólag a Kner-család tagjai és néhány barátjuk számára is megjelent, kézirat gyanánt, 30 példányban, és nem került a könyvpiacra. A „hülye és lapos Karinthy szöveg helyett' a német kiadás Max Jungnickel-féle szövegét fordította magyarra Kner Imre; a Kner-nyomda nyomtatta és a kötés is a nyomda kötészetében készült Gyomán, 1924. decemberébenP (Ez a negyedik kiadás: Zsuzsika Bergengóciában címen.) Kner Imre nagy kedvvel dolgozott e kiadáson, megelégedetten írta róla Kozmának 1925. március 6-án: „Most igazán aus einem Guss van az egész könyv megcsinálva". Amit azért is érdemes följegyeznünk, mert ugyanezzel a megelégedéssel csak igen kevés munkájáról nyilatkozott. De ebben az esetben formáló-művészetét semmiféle külső körülmény — szerző, megrendelő — nem korlátozta. A meseszöveg vonalas négyszögbe került, akkorába, mint amekkora egy-egy mesekép. A szöveg és képoldal hátlapja üres, a kötet lapjai számozatlanok. A nyomtatott rész Univ betűből készült, finom hófehér papíron. — A könyv azóta sem került újra kiadásra, pedig mind a meseképek, mind a hozzájuk készült szöveg megérdemelné, hogy ismét megjelenjen. 11* 553