Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Láng Péter: A Magyar Tanácsköztársaság Békés megyei sajtójáról

Békés proletársajtója március 27-én új társat is kap e harchoz: „politikai hetilap" indult Gyulán, mely rendkívüli kiadásaival együtt gyakorlatilag három naponként jelenik meg. „Értesítjük az olvasóközönséget — mondja a beköszöntő dokumentum —, hogy a helyi Forradalmi Népbiztosság határozata folytán a Gyulán, Dobay Ferenc kiadásában és szerkesztésében megjelenő „Békés" című hetilap irányítását és szerkesztését átvettük. A helyi nyomdák raktáraiban levő újságpapírok mikénti felhasználása felett a sajtóügyi népbiztos határoz. A lap címe ezentúl „VÖRÖS ZASZLO" lesz, megjelenési idejében változás nem áll be, csupán rendkívüli kiadások jelennek meg a szükséghez képest. Gyulán, 1919. évi március hó 25-én. Direktórium" A Békés megyei Népszava így üdvözli laptársát: „A forradalom száguldó vihara sok egyéb ósdi alkotás között elsöpörte az ósdi Gyula még ósdibb újságját, a „Békést" is. Ez a tekintélyek szolgalelkű imádatában elaggott, száraz, „tatik-tetik"-kel telepitykézett újság átalakult, megifjodott. Még a nevét is megváltoztatta „Vörös Zászló"-ra és ezen az új néven a most uralkodó szabad eszmék harsogó szavú harcosának ígérkezik. Első megjelenése alkalmából üdvözöljük gyulai laptársunkat, a „Vörös Zászlót". Nem késik soká az udvarias-kollegális válasz sem, melyre az adott alkalmat, hogy a Békésmegyei Népszava április elsejétől napilap lett: „Minden nap a kora reggeli órákban jelenik meg friss híreivel, bátor hangjával, eleven tartalmával." — írja „kitűnő testvérlaptársáról" a Vörös Zászló. (1919. április 3.) A kisgazdapárt „színeiben" jelentkező Szarvasi Hírlap március 23-i száma „özönvíz" című ködös vezércikkében még afelett kesereg: ami az első világháborúnak törvényszerű és egyetlen pozitív következménye volt a haladó emberiség számára: Oroszország kivált a kapitalizmus rendszeréből, s tartós forradalmi válság zavarta meg a világkapitalizmus egységét. „Az öt esztendős háború alapjában támadta meg az egész társadalmi rendet, évezredek keserves munkáját. S megváltoztatta nem csak az összesség, hanem az egyes ember lelki világát is. A háborúnak vége lett, de az annyira sóvárgott béke nem jött el. A nemzetek harcából társadalmi osztályok harca lett s mint minden háborúban, a vesztes itt is csak a kultúra, az emberi műveltség. A veszteség azonban csak átmeneti, mert ha új vízözön jön is, ha mindent elpusztít a feltartóztathatatlan áradat, az özönvíz után kisüt a nap újra és megindul a munka oly erővel, mely rövid idő múlva túlszárnyalja a múlt összes eredményét..." Ebben a számban a Szarvasi Hírlap még kerüli az alkalmat, hogy a Tanácsköztársaságról tudomást szerezzen (bár a dátum szerint már tehette volna), de egy héttel később, mint társadalmi és politikai hetilap, már hitet tesz a proletárdiktatúra mellett: „Betelt az idő! Az októberi forradalom gyenge fája rövid idő alatt hatalmas tölggyé fejlődött. Tavasz ébredésén megszületett a proletárdiktatúra, amely meg fogja menteni a sokat szenvedett országot! Az ántánt halálra ítélte Magyarországot, az ántánt kétségbeesése kergetett bennünket, ám lássák, mire képes az elnyomott népek kétségbeesése. Vagy élet, vagy halál! De lassú haldoklás nem kell! Ezt hirdeti a magyar tanácsköztársaság népbiztosainak összessége. Ezt vallja Magyarország proletársága. Ezt a hitet kell vallanunk mindannyiunknak! A mai számmal a „Szarvasi Hírlap" e hitvallók közé állott! Egy legyen a tábor! Omoljanak le a pártkeretek! Egy táborba egyesüljünk, a Magyarországi Szocialista Párt táborába... A „Szarvasi Hírlap" bizalommal tekint a magyar tanácsköztársaság és a helybeli munkás-, katona- és paraszttanács működése elé. Proletárok intézik sorsunkat, az ő intézkedésükben megnyugodhatunk. Üdv a proletárságnak! Szarvas polgárai! Támogassátok a tanácsköztársaságot és a helyi munkás-, katona- és paraszttanácsot az ő nehéz, de magasztos munkájukban. Egy legyen a tábor !"6 •541