Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sass Ervin. Szemelvények a 100 éves Gyopárosfürdő történetéből
HALMA" 120 házas telepe, egy kilométernyire északra pedig elérkezünk az 5 és félezer lakosú Szentetornya nagyközség főutcájára. A Gyopáros tó vizének és iszapjának gyógyító erejét csúzos és köszvényes bántalmaknál már a múlt évszázad elejétől ismeri és használja az alföld szomszédos községeinek és tanyáinak a népe. Nyaranta, a nagy munkaidő után számos szekérrel érkeztek a betegek, hogy a tó vizében és annak partja szélén ásott gödrök iszapjában gyógyítsák magukat. A betegeket és hozzátartozóikat befogadó épület akkor még a tó partján nem lévén, ezek részint sátrakban tanyáztak, részint pedig a közeli tanyákon és községekben helyezkedtek el. A Gyopáros tóban történt feltűnő gyógyulások az orvosok figyelmét is felkeltvén, a múlt század hetvenes éveiben már ők is küldenek ide betegeket, úgy, hogy ezeknek száma évente többszázra szökött fel, — és a nép a tavat „CSODATÓNAK" kezdette nevezni... ... Egyrészt ezekből, másrészt számos orvosi tapasztalatból is, kétséget kizáróan kiderülvén a „Gyopáros tó" értékes volta, — az 1900-ik évben Orosháza község képviselő testülete is elérkezettnek látta az időt — a fürdő megteremtésére, annyival inkább, mert magántőkéből és magántelkeken mind több és több épület emelkedett a tóparton, — amelyek jó hasznot hajtottak. — „Gyopáros fürdő" mai épületei 1901től 1913-ig fokozatosan létesültek a község 13 kat. holdas területén. — Ebből 7 kat. hold villatelkekül értékesítetett, 6 hold pedig befásíttatott. Ez utóbbiban állanak a községi épületek: a vendéglő, a régi földszintes, — az új emeletes szálloda, a tó partján a kádfürdők épülete, a tóban pedig a pilótákra épített vetkező fülkék." A továbbiakban a szakértői vélemény ismerteti a gyopárosi szállodák szobaszámát, berendezését, az étkezési lehetőségeket, a közlekedést, mely abban az időben — a kisvasút megépítése előtt —, igen nagy probléma volt. Nyáron hétköznaponként hat oda és hat visszainduló vonata volt Gyopárosfürdőnek, míg lovaskocsin 20—25 perc az utazási idő. „Gyalog igen kevesen járnak, mert az út Orosházáról poros és nem árnyékos". A tó vizének kémiai vizsgálata következik ezután a szakértői véleményben, majd mintegy összefoglalóként a következőket közli dr. Rigler Gusztáv: „1. Az orosházi „Gyopáros tó" vize olyan talajvíz, amelyik a környezetből a tó medencéjébe, mint legmélyebb helyre szivárog, és útjában a kimutatott sókkal, főként natriumkarbonattal (sziksó) és kaliumkarbonattal megterhelődik. 2. A tó medencéjébe szivárgott víz kémiai összetétele azonban a tó északi részében, különösen pedig a fürdésre használt helyen, — igen nagy fokban megváltozik. A megváltozást egyrészt a csapadékok, másrészt és főként a keleti parton 1908-ban fúrt, artézi kút bőséges vizének (129.600 liter) állandóan és a fürdő közelében a tóba ömlése okozza. — 3. A „Gyopáros tó" értékes ásványos alkotó részeit főleg a nyugati oldalról beléje áramló talajvíztől kapja. 4. A „Gyopáros tó" északi részének és ebben a szabad fürdő tükrének eredeti vize azonban nemcsak kétszeresére van felhígítva az artézi kút vizétől, hanem be van szennyezve és meg van fertőzve a kabinok árnyékszékei pöcegödrések, és a fürdő melletti szigetre épített ólak ürülékétől, valamint a kádakból beléje folyó szennyes víztől is. 5. Másrészt a víz szennyeződését növényi szerves anyagokkal és ezek bomlástermékeivel állandóan szaporítja és fenntartja több évtizeddel előtt betelepített nád, — melynek (télen) elhaló részeiből a lúgos víz igen sok szerves anyagot von ki, mely aztán a melegebb idők beáltával szintén bomlásnak indul. 6. Mindezek alapján az orosházi „Gyopáros tó" fürdőjének vizét mai állapotában gyógyvíznek minősíteni nem lehet. 7. Viszont egészen bizonyos, hogy ha a víz szennyezésének és felhígulásának okai elháríttatnak, (ami az idemellékelt javaslatok szerint nem csak könnyen, de gyorsan és olcsón is keresztülvihető) — „Gyopáros tó" vizének értékes és nagy gyógyító erejű ásványos vízzé való minősítésének — újabb vizsgálat alapján — semmi sem állana útjában. Szeged, 1924. június 16." •528