Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sass Ervin. Szemelvények a 100 éves Gyopárosfürdő történetéből

2. a bujakór megrögzött másod- s harmadlagos alakjainál, az alföldi ún. „sülnél; 3. csúzos és köszvényes bántalmaknál; 4. idült bőrkütegek különféle alakjainál; 5. vérpangások, idült lobtermények és izzadmányoknál; 6. az idült szélütések és bénulások azon alakjainál, melyek a gerincagy bántalmaiból veszik eredetöket. Ez a Gyapáros mai látképe. Ismertetéseket közöltem róla a helyi lapokban, az orvosi szaklapokban, sőt az ország gyógyfürdői közt is megemlékezés történik róla. A közel környék s a messze vidék ismeri a „csodató" hatását s létezését, csak mi nem ismerjük, mert a múlt idők szomorú emlékű lidércnyomása ül fölötte. Ezen emléknek előbb meg kell halni, ki kell pusztulni s helyet adni az újkor követelményeinek, mely a haladás harsonahangjaival vezeti be az új nemzedéket a tett mezejére, hogy hasson s alkosson ott, hol a régiek tehetetlenül rakták le a fegyvert az előítéletek s ebből származó elkeseredés előtt..." **• A századforduló változásai: Orosháza község vezetői mintha többet törődnének dr. László „csoda-tavával". Építkezni kívánnak, a községi mérnöki irodában tervrajzok születnek. A megyei levéltár őrzi ezeket, melyek közül az első 1910. május 20-án készült el és „Gyopárosfürdő tervé"-t, a „czölöpös" kabinsorok műszaki rajzait tartalmazza az előírt négyzetekben, 1 :50 méretarányban. A gyopárosi vendéglő tervét 1906-ban készítették el Jávorcsik és Dénes nevű tervezők, 1911-ből való a fürdő bővítési terve (kabinsorok és kádfürdő), 1912-ből a gyopárosi községi szálloda terve, Szél István mérnök munkája, és 1925-ből a víztorony terve, szintén Szél István mérnök rajzai szerint. Ebben az időszakban, az 1920-as évektől kezdődően, Orosháza elöljárósága mind erőteljesebben érdeklődik Gyopáros fürdő iránt. Ügy látszik, hogy amit az előző évszázadban dr. László Elek elkezdett, most nemes hevülettel folytatni igyekeznek. Neves professzoroktól kérnek vegyelemzést a tó vizének összetételéről, véleményt annak gyógyhatásáról és a környék üdülésre, pihenésre alkalmasságáról, hogy megszerezhessék a „gyógyfürdő" jelleget, rangot, mely feltehetően előnyöket is biztosított volna a község számára a fürdő további kiépítésében. Az időszak első nagy vizsgálatát és szakértői véleményét — amely a megyei levéltárban található — 1924. június 18-ra készíti el dr. Rigler Gusztáv egyetemi ny. r. tanár, a közegészségtani intézet igazgatója Szegedről, majd egy év múlva dr. Dalmady Zoltán budapesti egyetemi magántanár ír véleményt a „gyopárosi-sóstó orvosi alkalmazhatóságáról". Dr. Rigler Gusztáv 11 oldalas vizsgálati és szakértői véleménye részletesen leírja Gyopárosfürdő földrajzi viszonyait, a vendégek elhelyezésének lehetőségeit, szól a közlekedésről, és nagy teret szentel a tó vizének vizsgálatára, a vegyelemzés értékelésére. „Békésvármegyében, Orosháza (25 000 lakosú) nagyközség határában, — a községtől nyugatra, kicsiny dombsortól körülvett mélyedésben fekszik a 16 kat. hold kiterjedésű „GYOPÁRÖS TO". Távolsága (légvonalban) a község főterétől 4 km, Orosháza vasúti állomásától pedig 3,2 km. A tetemesen hosszabb, mint széles tó tengelye észak-déli irányú, és 1200 m hosszú. Legnagyobb szélessége. 200 m. A legtöbb helyen azonban csak 130 m széles, — sőt déli (alsó) harmadánál 60 méterre szorul össze a víztükör. Itt egy földtöltés megy át rajta, elosztván a tó vizét egy kisebb náddal teli, déli és egy nagyobb, szintén erősen nádas északi részre. A fürdésre használt északi rész mélységét 1924. május 10-én (közepes tavaszi vízállásnál átlag 150 cm-nek találtam, kivéve a fürdőház előtti kimélyített (2 holdnyi) helyet, ahol a legmélyebb helyen 210 cm mély volt a víz. Az egész tavat 5—10 méter magas domblánc fogja körül. A keletről határos lejtőn terül el a fürdő és a villatelep. A többi oldalon a víztükröt gyümölcsösök és szőllőskertek övezik, melyekben több csinos tanyaépület található. A tó északi végétől nyugat felé alig 100 méternyire kezdődik az Orosházához tartozó „GYOPÁR•526