Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sass Ervin. Szemelvények a 100 éves Gyopárosfürdő történetéből

TÉNYEK DOKÜMENTU LIKE SZEMELVÉNYEK A 100 EVES GYOPÁROSFÜRDÖ TÖRTÉNETÉBŐL Gyopárosfürdő, az „Alföld gyöngye", 100 éves. Történetének első évszázada máris gazdag és érdekes. Az Üj Magyar Lexikon „Gyopárosfürdő" címszó alatt a következőket közli róla: „Kis fürdőtelep, közigazgatásilag Orosházához tartozik. Kb. 10 kat. h. terület szépen parkosítva; sziksós és átrézivizes tó. Strand és kádfürdő." Irányi Dezső: „Békés megye ismertetése és útikönyve" című munkájában a tavakról, mocsarakról írva a „szép fekvésű" gyopárosi tavat a „pusztuló szikes tó típus"-ba sorolja. Talaja, éghajlati viszonyai, növény- és állatvilága az Orosházára jellemző jegyeket viseli, „abba a kis tájba tartozik — közli az Orosháza Történetében Kiss István —, melyet Békés-csanádi löszhátnak nevezünk. Mezőgazdaságilag e terület az Alföldnek egyik legjobban hasznosított része, így a természetes növényzet az utak szegélyére és a mezsgyékre szorult vissza. A természetes növényzeti képet leginkább a szikesek őrizték meg." Ugyancsak ebben a tanulmányban jegyzi meg a szerző, hogy természetes településű erdők hiányában a parkosítási, faültetési törekvések Gyopároson is jól sikerültek. Érdekes kiemelni Megyeri János szintén ebben a kötetben megjelentetett tanulmányából, hogy a gyopárosi tóban mintegy 27 féle kerekes féreg (Rotatoria) és 22 féle alsórendű rák (Entomostraca) él. (A tó és környékének földrajzi viszonyairól az 1920-as években készített szakértői vizsgálatok részletesebb képet adnak, ezekkel alább foglalkozunk.) *** Dr. László Elek, Orosháza községi orvosa (1869-től 1896-ig) volt az első, aki hivatalát elfoglalva, már működése első esztendejében felfedezte a Gyopáros-tó gyógyító hatását, a környék esztétikus szépségét és népfürdő létesítését javasolta a község elöljáróságának. „Orosháza közegészségi viszonyai 1869-től 1896-ig" című művében részletesen megörökíti az utókor számára a fürdő első éveit. Jellemző néhány sora, melyet művének zárórészéből idézünk, ahol visszatekintve 28 évi községi orvosi működésére, ezeket írja. „Hol vannak már azok az idők, mikor a fürdőnek, vagy éppen a Gyapárosi gyógyfürdőnek egyszerű indítványozására bosszúval eltelve ugráltak fel a képviselők s ökleikkel fenyegettek meg. Álomképek ma már a múlt eseményei, melyek elvonulnak néha-néha lelki szemeim előtt, sok volt azokban a keserűség, a félreértés, sőt tán a rosszakarat is, de a küzdelem édes volt, mert ennek alapja a szeretet volt." A 60 oldalas kitűnő tanulmány nemcsak formailag, szerkezetében, áttekinthetőségében és tudományos színvonalában emelkedik ki a kor hasonló, bár kevés számban fellelhető művei közül, hanem szemléletével, korszerű szellemiségével is. Dr. László Elek közegészségi intézkedései nem egy esetben meghökkentették még Orosháza község elöljáróságát is. így történt a gyopárosi népfürdő esetében is. A szerző leírja, hogy amint a községbe megérkezett és megismerkedett annak közvetlen környékével, azonnal felfedezte a gyopárosi tó egészségügyileg is hasznosítható jelentőségét. A tanulmány „közegészségi intézkedések" című fejezetében így ír: „...Itt csak azon közegészségi intézkedésekről fogok szóllani, melyeket törvény s rendelet szigorúan nem ír elő, de előírja azokat a kor, a haladás, a humanismus. A mely intézkedéseket nem az erő, hatalom s nyers erőszak létesít s valósít meg, hanem a csendes munka a nemes szív, a kölcsönös felvilágosítás, a jóakaró meggyőzés, a szereteti •523