Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - VITA - Kelemen János: Gondolatok Szeghalom község fejlesztéséről
A helyi megnövekedett hatáskör lehetőséget ad arra, hogy mind a saját fejlesztési alapokat, mind az állami fixösszegű támogatást a lakosság érdekében a legszükségesebb feladatokra irányozzák elő. I. Termelő ágazatok Iparfejlesztés Jelenleg az állami ipart mindössze a Sütőipari Vállalat és a GELKA-szervíz képviseli, a szövetkezeti ipart a szarvasi ktsz fémtömegcikk üzeme. A meglevő adottságok alapján a szövetkezeti ipar fejlesztése látszik célszerűbbnek, mivel a Budapestről letelepítésre váró üzemek nagy igényekkel lépnek fel. A szövetkezeti fémtömegcikkgyártó bázis a harmadik ötéves tervben megvalósul, így továbbfejlesztése a negyedik ötéves tervben célszerű. A meglevő adottságokra egy 20 vagonos malom liszt-kiszerelő részleg, valamint gabonatározó-siló telepítése indokolt. Számításba jöhet — településfejlesztő céliparokon belül — kis anyagigényű textilüzem telepítése is. Szükséges a település építőipari kapacitását valamilyen formában fejleszteni, mivel az építési feladatoknál jelentkező szűkös kapacitás jelenleg a beruházások időbeni megvalósítását gátolja. 1980-ig az iparban foglalkoztatottak számát mintegy 1600—1800 főre, az építőiparban foglalkoztatottak számát pedig 400—450 főre célszerű növelni. Az országban végbemenő folyamat alapján a munkaerő agrár civilizációból a másodlagos ipari és a harmadlagos szolgáltató ágazatokba áramlik át. Amellett, hogy a település távlatban a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű bázisa lesz, a tartósan felszabaduló munkaerő elég nagy tömegű ahhoz, hogy gazdaságos iparfejlesztés alapja legyen. Különösen sürgeti az ipar fejlesztését a járásban levő többi községek munkaerő-tartaléka A központi és megyei szervek Szeghalom község iparosítását kiemelten kezelik, a vonatkozó rendelet alapján a település iparfejlesztési alapot kap a szövetkezeti ipar fejlesztéséhez. Ebből a szarvasi ktsz új üzemét építik meg, ahol a termelés 1969. év folyamán nagyobb ütemben fog megindulni. A mezőgazdaság fejlesztése A felszabadulás előtt az aktív keresők mintegy 80%-a, jelenleg 57%-a dolgozik a mezőgazdaságban. A község adottságai miatt a jövőben is mezőgazdasági jellegű lesz, csak hosszú, kitartó, iparfejlesztési munka után áramlik át az aktív keresők nagyobb része a mezőgazdaságból az iparba, illetve a szolgáltató, nem termelő ágazatokba. Ez idő alatt a nagyüzemi szakszerű gazdálkodást korszerű gépesítés során a mezőgazdaságban a jövedelem növekedő hatása érvényesül. A község területén 2 állami gazdaság és 2 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik, az előbbiek a földterület 41%-án, 15 540 kat. holdon, az utóbbiak a földterület 44 u/ 0-án, 16 728 kat. holdon gazdálkodnak. A község földterülete nagyobb részt szikes. A gazdaságok felismerték a földterület mesterséges javításának szükségességét, így talajjavítást az alábbiak szerint végeztek: •513
