Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Filadelfi Mihály: A fizikai dolgozók körében végzett ismeretterjesztés Békéscsabán

feladjuk, sőt tovább kell lépni módszertani vonatkozásban, amint erre eddig is voltak már kísérletezések: a vetítés mellett voltak tárlatbemutatók, kiállítások és csillagászati bemutatók is. Ezt a munkát a jövőben még fokozni és színesíteni lehet. Szólni kell a tanyai ismeretterjesztés kérdése kapcsán azokról a szubjektív gátló tényezőkről is, amelyekkel vitatkozni szükséges. Elsősorban is a szűkkeblűséget és a rosszértelmű anyagiasságot említeném. Az új mechanizmusnak egy rosszízű értelmezése az a garasoskodás, ami sajnos tapasztalható, ha az ismeretterjesztés anyagi oldaláról esik szó. Nem mondok újat, ha azt állítom, hogy a termelőszövetkezetek kulturális alapját fel lehet használni sokkal ésszerűbben, mint ahogy az napjainkban történik. Ennek megvannak a lehetőségei, és városunkban is van példa már erre is. A két év alatt a mezőgazdasági dolgozók számára lekötött 103 előadásból 28-at finanszírozott összesen a városunkban levő négy termelőszövetkezet. S ha ehhez hozzávesszük azt, hogy ebből a 28-ból a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz egymaga fedezett 18-at, azt hiszem, elgondolkodtató ténnyel állunk szemben. A többit a városi tanács finanszírozta, a népművelési ügyvezetők és a Nőtanács aktívái szervezték. Ügy gondolom, lejárt az ideje ennek a gyakorlatnak, a termelőszövetkezetek illetékeseinek meg kell érteniök, hogy az ismeretterjesztésre fordított összeg nem kidobott pénz, az közvetett módon busásan visszatérül, mivel visszahat a termelésre. Ugyanakkor le kell vonnia a TIT-nek is a szükséges következtetéseket: olyan témajavaslatokat kell összeállítani, amelyek helyi vonatkozásban is aktuálisak, fejleszteni kell tovább az előadások színvonalát, új módszerek alkalmazásával, a hallgatóság színvonalához alkalmazkodó előadás-stílussal vonzóvá kell tenni a TIT-előadásokat, hogy a hallgatóság maga igényelje azokat. A termelést közvetlenül befolyásoló előadásoknak volt a legnagyobb sikerük a két év folyamán. Ilyeneknek: „A búzatermelés kérdései; A kukoricatermelés legújabb eredményei; A sertéstenyésztés kérdései; A mezőgazdaságban használatos vegyszerek alkalmazása, különös tekintettel az egészségvédelemre; A Tisza II. vízlépcső ismertetése" stb. Innen kell tehát kiindulni a jövőben is, az aktuális témáknak, a mezőgazdasági ismereteket nyújtó előadásoknak nagy sikerük lehet a jövőben is, ami semmiképpen nem jelent valamiféle kizárólagosságot, s nem jelentette eddig sem. Csak néhány példát annak illusztrálására, mennyire sokoldalú volt a parasztság körében végzett munka tematikája: „Az őszirózsás forradalom és a KMP megalakulása; Békéscsaba múltja, jelene és jövője; Miért olcsó, miért drága? Számadás a magyar paraszti nyomorról; Megyénk képzőművészete; A tsz-vezetés, tsz-demokrácia; A neofasizmus problémái; Romániai útiélmények; A Tanácsköztársaság Békés megyében; Amit a Holdról tudni kell" stb. E változatos témaösszeállításból látjuk, hogy vonzó volt eddig is, amit a TIT kínált, ezen az úton kell haladni tovább, természetesen állandóan figyelemmel kísérve a mezőgazdasági dolgozók emelkedő kulturális igényeit és az élet teljessége iránti fogékonyságukat. Föltétlenül jobban ki kell használni még a tanyákon ügyködő népművelési ügyvezetők segítségét, jobban be kell őket vonni, hiszen az ismeretterjesztésnek ők lehetnének ezeken a területeken a parancsnokai. A kapcsolattartásnak újabb eszközeit kellene alkalmazni, amelyek túlmutatnának az eddigi hivatali kapcsolatokon. Meg kell ismertetni velük az ismeretterjesztő munka módszereit, aktuális kérdéseit, munkaértekezleteken kell kicserélni a tapasztalatokat. Ilyen irányban történtek már kísérletek. Nézzük meg a számszerű adatokat: Szervező Előadá«ck 1967/68. 1968/69. összesen Tsz: Tanácsi ügyvezető: Nőtanács: összesen: 12 12 20 44 16 26 17 59 103 38 38 37 •499