Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - Kósa László: Nagy György köztársasági mozgalma Békés megyében
A köztársasági mozgalom a királysértési törvény elfogadása után és a nyomában indított perek következtében megtorpant. A gyulaiak ténykedéséről tíz hónapig alig tudunk. Amikor 1913 szeptemberében a pártvezetőség hetilapalakítási vállalkozáshoz részvénytársaságot szervezett, „gyulai párt" címen együttesen jegyeztek nagyobb összeget. 5 5 Horváth Mihály pedig 1914 márciusában tagja lett az országos pártkör választmányának. 5 6 Nagy Györgyöt zaklatták legtöbbet királysértési perekkel. Ha fölmentették, üdvözlő táviratokat, ha elítélték, együttérző és bátorító leveleket küldtek neki hívei. 1914 áprilisában egy ilyen levelet köszönt meg hazafias szólamok kíséretében „Horváth Mihálynak és a többi kedves gyulai polgártársamnak". 57 Néhány nappal később a köztársasági mozgalom másik vezető egyénisége Korniczky Dezső mondott hasonlóképpen köszönetet a gyulaiaknak. 5 8 Horváth Mihály hagyatékában egy levél arról tanúskodik, hogy a gyula pósta egy ízben nem kézbesítette a Kossuth-Zászló Gyulára küldött előfizetett példányait. 59 Egy másik levélke Andrássy Emma szatmárököritói tanítónőtől jött, akit királysértési perben szintén elítéltek egy újságcikke miatt. Megköszönte a gyulaiaknak bátorító levelüket. 6 0 Nagy Györgyék 1914 tavaszán különféle erőfeszítéseket tettek, hogy eszméik tovább terjedjenek és ismét lendületet kapjon a mozgalom. Egy ízben Nagy György kérte Horváth Mihály segítségét, ugyanis, Jánosi Zoltán debreceni lelkésznek egy perben szüksége volt „olyan tanúkra, akik közvetlen tapasztalatból tudnak katonai visszaéléseket bizonyítani", és úgy emlékezett, hogy a gyulaiak között volt ilyen híve. A továbbiakban tudatta, hogy a ceglédi és a gyomai pártalapítás jól sikerült. A folyó július hó 26-án Szolnokon lesz újabb gyűlés, ahová kéri jöjjenek el Gyuláról is, ,,s beszélgessük meg a gyulai teendőket." 6 1 Az idézet is mutatja, hogy Gyulán vontatottan haladt a szervezkedés. Bár a Kossuth-Zászló egyik áprilisi száma hírül adta, hogy Horváth Mihály és Tóth József „már teljesen megszervezték a pártot" és a „polgárság a szervezkedéshez nagy lelkesedéssel csatlakozott", az alakuló gyűlést pedig májusra tervezik, végül mégsem alakult meg a gyulai pártszervezet, mert ismét késlekedtek és a világháború kitörése véget vetett a mozgalomnak. 6 2 *** Jelenlegi ismereteink birtokában ennyit tudunk a Nagy György-féle mozgalom Békés megyei kapcsolatairól. Sokszor apró részletek vizsgálatába' merültünk, de úgy véljük, nem volt tanulság nélkül való. összehasonlítván a szeghalmi, a gyomai és a gyulai köztársasági mozgalom alakulását, bizonyos különbségek mutatkoznak. Országos viszonylatban tekintve a Nagy Györgyféle mozgalomnak általában ott volt sikere, ahol egy-egy lelkes, de szervezni is tudó értelmiségi vezette a szervezkedést. Így történt ez Szeghalomban, még akkor is, ha Makai Márton részvétele a mozgalomban nem volt egyértelmű. Viszont a gyulaiaknál annál inkább érezték egy, a politikai életben tájékozott, szónoki képességgel bíró vezető hiányát. Annak, hogy pártalapításuk késett és végül elmaradt, oka volt ez is. A visszaemlékező Horváth Mihály szerint mintegy 20—25 emberre számítottak, amikor már pártszervezésre gondoltak. A gyulaiak iparosokat és tisztviselőket igyekeztek magukhoz megnyerni, parasztok között nemigen agitáltak. Viszont Szeghalomban és Gyomán, a két nagyközségben, a parasztság jelentette a párttagság zömét. Arról nem tudunk, hogy Gyomán értelmiségi ember szervezte volna a pártot, s hogy miként sikerült 5* 457
