Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Kósa László: Nagy György köztársasági mozgalma Békés megyében

Gyula A mozgalom gyulai kapcsolatairól kevesebbet tudunk. A szervező, Horváth Mihály 1879-ben született Sajószentpéteren, parasztcsalád gyermekeként. Kitanulta a lakatosmesterséget, így vetődött a század elején Gyulára. Nem tudjuk, hogyan került kapcsolatba a mozgalommal, s miért lett éppen ő a gyulai szervező. A múlt század végén Békés, Csanád és Csongrád; megye méltán kapta a „Viharsarok" nevet. Gyulának jóllehet nem akadt sem Achim Andrása, sem Szántó Kovács Jánosa, de ez a város is kivette részét a demokratikus mozgalmakból. Nem a földmunkások, hanem inkább az ipari munkásság mozgolódott. A Szociáldemokrata Pártnak és a MÉMOSZ-nak figyelemre méltó bázisa volt Gyulán. A nagyszámú építőmunkás (kőmíves és ács) többször sztrájkkal és felvonulással hallatott magáról. Nem célunk azonban, hogy fölsorakoztassuk a korabeli gyulai munkásmozgalom eseményeit, annak nagyobb része különben is még föltárásra és megírásra vár, csupán jeleztük, hogy a megyei közvélemény egy része által reakciósnak tartott városban talaja lehetett és volt ellenzéki mozgalmaknak. Nagy György első folyóirata, a Magyar Köztársaság, megindulásától, 1911 októberétől járt Horváth Mihálynak. Gondosan megőrzött iratai szerint azonban csak majdnem egy esztendő múlva került kapcsolatba a szervezkedéssel/

14 Előfizetőket gyűjtött a lapnak és fölajánlotta segítségét Nagy Györgynek. Erről tanúskodik Nagy György válaszlevelezőlapja, amelyen a következőket írta: „Köszönöm a lap iránt való lelkes érdeklődésüket. Szerény véleményem szerint legjobb, ha nem zaklatják polgártársainkat, s mindenkinek lelkiismeretére bízzuk az áldozathozatalt." Majd fölhívja figyelmét a szeptember 7—8-án Budapesten tartandó republikánus ünnepre (ezen az összejövetelen alakult meg a párt).

4

5 Horváth Mihály nem utazhatott ebből az alkalomból a fővárosba, de ő és három társa, K. Varga István, Pénzes Ferenc és Máder József, távolmaradásukat igazolva, levélben csatlakoztak az új párthoz.

4'

5 Nagy György néhány nap múlva előfizetésre felszólító nyomtatványra írt levélben köszönte meg támogatásukat és elküldött nekik 4 db eredeti 1849-es honvédcsákó-jelvényt, s annak kicsinyített másait, az új párt jelvényeit.

4

7 Hamarosan a Magyar Köztársaság terjesztésre szánt példányaiból is küldött Gyulára, de hogy végül pontosan hány előfizetője volt, azt az ügyet intéző Horváth Mihály sem tudta megmondani (10—15 körül mozgott) 4

8 Nincs tudomásunk arról sem, hogy ezekben a hónapokban a gyulaiak megpróbálkoztak volna pártszervezet-alapítással, jóllehet ekkoriban országszerte történtek ilyen kísérletek. Csak 1913 márciusában hallattak ismét magukról, amikor üdvözlő táviratot küldtek a szabadkai pártalapítóknak.

4

9 A köztársasági szervezkedés a tavaszi hónapokban érte el legnagyobb sikereit. Horváth Mihály ismeretlen címre, valószínűleg egy gyulai, de huzamosabb ideje távol tartózkodó barátjának írt,

5

0 de el nem küldött levele, bepillantást enged a gyulaiak propagandamunkájába. A levél, mely Nagy Györgylapjának frazeológiájával íródott, beszámoló az 1913. évi március 15-i ünnepségről: (részletek) „Most pedig tudatom, hogy az eszme mindenütt terjed az egész országban, Gyulán azonban nagyon szikes a talaj. De márc. hó 15-én mégis megtettük a magvető munkáját, én a 48-as körben vettem részt a közvacsorán, Pénzes polgártárs az Iparos otthonban Tóth Lajos polgártárssal, Jan5 455