Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Keresztes Mihály: Az első hetek a felszabadulás után

A termelési biztosi rendszer nagyszerűen bevált. Meggyorsította a munka megindulását. Hivatalos intézkedésre a termelési biztosokat a vállalatok tulajdonosai fi­zették. Átmeneti apróbb értetlenségektől eltekintve zökkenőmentesen műkö­dött ez a rendszer. Békés megyén kívül — ismereteim szerint — csak Hódmező­vásárhelyen alkalmaztak hasonló rendszert. A termelési biztosokat hónapok múltán nálunk is az üzemi bizottságok váltották fel. A termelési biztosok „jogállása" sok észrevételre adott okot. A tulajdonosok és a jogászok azt boncolgatták, hogy a termelési biztosok kine­vezése a magántulajdon súlyos megsértése. Az észrevételeknek volt valami alapjuk, mert a termelési biztos intézkedési jogában ténylegesen volt jelentős szocializálási vonás. De e vonatkozás lényegé­ben nem volt több, mint mondjuk a második világháború során egy-egy fontos ipari üzem katonai parancsnokának jogköre. Ezt a körülményt nem is mulasz­tottuk el a sápítozók orra alá dörgölni; mire kénytelenek voltak elcsendesedni. Falun végzett munkánk eredményeként meggyorsult a kommunista párt­szervezetek alakulása. A pártépítés munkáját leginkább az elvtársak tájéko­zatlansága nehezítette. A jövő alakulására vonatkozóan ellentétes hírek ke­ringtek és ezek zavarták az elvtársakat munkájukban. Amikor a Vas Zoltán által „hozott" politikai irányvonal ismertté vált, akkor az azzal ellentétes nézetek vitája ette az időt. A legsimábban azokban a községekben ment a szer­vező munka, ahol a felszabadulás előtt szociáldemokrata pártszervezetek vol­tak, vagy ilyen csoportosulás rendszeresen működött. Ezeken a helyeken ön­tevékenyen, külső segítség nélkül alakultak meg a kommunista pártszer­vezetek. A tárgyi igazság kedvéért említem meg, hogy Békés megyében a pártépí­tésnek volt egy sajátos vonása. Az esetek többségében a folyamat a következő volt: A felszabadulást követően a községben élő kommunista érzelmű emberek először a község vezetését szervezték meg. Megtették a szükséges intézkedése­ket a termelés folyamatosságának a biztosítására. Gondoskodtak a szovjet hadseregnek adandó segítségről. A helyi rendőrséget is megszervezték és eköz­ben — négy-öt nappal később —• a pártszervezetet is megalakították. Tehát a pártszervezetek alakulásának dátuma későbbi, mint ahogyan tagjai a helyi országépítő munkát elkezdték. Ezért a pártszervezetek alakulásának időpont­jait az értékelés szempontjából differenciálni kell. A falusi munka minden célkitűzését eredményesen valósítottuk meg. Egy­re-másra alakultak a kommunista pártszervezetek és egyik napról a másikra benépesültek a pártszervezetek helyiségei. Reggeltől késő estig zsongtak: folytak a helyi problémák megoldására irányuló megbeszélések, amelyeken átérzett az emberré emelkedés kollektív élménye. Számukra ez közösségi élményt nyújtó politikai élet volt. Itt tanulták, alakítgatták a demokráciát, az új élet tartalmas valóságát. A pártszervezetek a falusi szegénység otthonaivá váltak és az emberek nagy részében innen indult el a szocializmus politikai meg­győződéssé majd világnézetté érlelődése. A falusi pártépítési munka eredményeként az orosháziak irányította te­rületen 1944 november végére 25 kommunista pártszervezet alakult. A békés­'430

Next

/
Thumbnails
Contents