Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - Keresztes Mihály: Az első hetek a felszabadulás után
A munkásgyülekező helyeken és a munkahelyeken gyakran tartottunk felvilágosító és informatív jellegű megbeszéléseket, ahol lelepleztük a reakciós polgárok mesterkedésejt, a passzivitásuk hátterét, A munkásemberek és az agrárproletárok megértették, miről van szó és esetenként lehangoltan is, de szorgalmasan dolgoztak, mert bíztak a kommunistákban, bíztak a pártban. Természetes volt ebben a légkörben, hogy az irányítók kommunisták voltak, hiszen a munkásemberek másokat el sem fogadtak volna. Az emberek magatartásában fokozatosan érződött, hogy látták: megindult annak a sok elképzelésnek és vágynak a valósággá válása, amely a szabadságról, a szebb, emberibb életről felhalmozódott a szegényemberek tudatában. A politizáló dolgozók érezték a körülményekből, hogy hosszabb ideig nem lehet számítani az új központi hatalom kialakítására és ez a körülmény is arra ösztönözte őket, hogy ragadják magukhoz a közügyek intézését. Ebben látták a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben befolyásolni is tudják az új rendszer politikai irányának alakulását. A közigazgatás átszervezéséről meg kell még jegyezni, hogy az átszervezés elsősorban nem azért történt, mert az előző vezetők és az apparátus egy része elmenekült, hanem azért, mert a dolgozók aktívan részt akartak venni saját sorsuk kialakításában és irányításában. Erre utalnak azok a tények, hogy már az első napokban sok új ember került olyan közigazgatási funkcióba, ahol nem üresedett meg a hely, de az előző tisztviselőkről az volt a dolgozók véleménye, hogy nem oda valók. A várt útmutatás Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig Békés megye haladó erői eligazításért Békéscsaba és Orosháza politikai vezetőihez fordultak. Orosházán gyorsan járműveket szereztünk a pártapparátus részére és így — mozgékonyságunk miatt is — november elejére a megye községeinek kétharmada került politikai irányításunk alá. Az első napokban nagyon nehéz volt a politikai munka. Mértékadó helyről nem kaptunk eligazítást a teendőkre vonatkozólag. Mindenféle rémhírek keringtek, amelyek a lakosságot állandó izgalomban tartották: visszajönnek a németek, embereket visznek Oroszországba a háborús károk helyreállítására stb. A közvélemény tájékoztatására kisgyűléseket, beszélgetéseket tartottunk. Ugyanezt a módszert javasoltuk a megye tcbbi községeiben dolgozó elvtársaknak is, akikkel érintkezni tudtunk. Az orosházi kommunista pártszervezet 1944. október 14-én alakult meg. Ettől kezdve a pártszervezet végrehajtó bizottsága volt a gazdája a politikai munka irányításának. A felvilágosító munka segítségére 1944. október 15-én Orosházán megindult a „Népakarat" című napilap, a Kommunisták Magyarországi Pártja Orosházi Szervezetének kiadásában. E lapból csupán öt szám jelent meg. Folytonosságát megszakította a lapengedély körül támadt sajnálatos félreértés. Amikor ez a félreértés elhárult — 1944. december 3-án — „Orosházi Hírek" címmel új napilapot indítottunk, a Nemzeti Függetlenségi Front szerkesztésében. '424