Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Márai György: A forradalmi törvényszékek működése Békés megyében

rékbetétkönyvet vettek át tőle. 1919. április 16-án tárgyalták fiatalkorú ifj. Gyurik Pál mezőberényi lakos lopási ügyét, aki Lehóczky Györgytől 3 q búzát lopott és ezt eladta Wágner Mihály mezőberényi lakosnak, akit mint orgazdát vontak felelősségre; — ezenkívül Hofmann Ádámné és Hoffmann József tanyájába is betört és onnan különböző ingóságokat lopott el, amiket szülei tartottak meg, és így id. Gyurik Pált és nejét, Tóth Máriát, mezőberényi lakosokat szintén orgazdaság miatt állított a Forradalmi Törvényszék elé Nyusztai Béla vádbiztos. Szabó József elnöklete alatt a Békési Forradalmi Törvényszék Í5/1919. Ft. sz. ítéletében fiatalkorú ifj. Gyurik Pált 5 évi fogházzal, id. Gyurik Pált 2 évi fegyházzal, id. Gyurik Pálné Tóth Máriát 4 évi fegyházzal, Wágner Mihályt 2 hó fogházzal büntette. Az ítéletet a Tanácsköztársaság nevében hozták.

2

1 A Békési Forradalmi Törvényszék 1919. ápr. 3—19. között még több tárgyalást tartott és foglalkozott Ferenci Gábor, valamint Drosán Cecília és B. Szabó István ügyeivel, akikkel szemben szabadságveszté. büntecéseKct szabott ki. Az 1919. április 6-i tárgyalást Gregor József vezette és ekkor Kucsera János és Szekeres András voltak a bírák. A Békési Forradalmi Törvényszék jegyzője Pásztor Lajos géplakatos volt. 7. A Mezőberényi Forradalmi Törvényszék A Mezőberényi Munkástanács 1919. március 31-én megtartott ülésén előterjesztést tett a Forradalmi Kormányzótanácsnak a forradalmi törvényszék elnöke, bírái és a vádbiztos kinevezése iránt. A Munkástanács 1919. április 6-án megtartott ülésén ismertették a Forradalmi Kormányzótanács kinevezésről szóló határozatát. Ennek értelmében a Mezőberényi Forradalmi Törvényszék elnöke Láng Gyula, tagjai Székely Pál, Hay József, Schőn Lajos, Károlyi Márton és Vidó József; a vádbiztos dr. Liszka Nándor mezőberényi ügyvéd, míg a jegyző Szabó Dezső lett.

2

2 Érdemi munkájukról adat nincs, de abból, hogy a Gyurik-család ügyét is a Békési Forradalmi Törvényszék tárgyalta, azt következtethetjük, hogy jelentősebb ítélkezést nem folytattak. Ez a tény is, meg a Békéscsabai Forradalmi Törvényszék működésének adatai arra világítanak rá, hogy a forradalmi törvényszékek illetékesség tekintetében nem ragaszkodtak a közigazgatási beosztáshoz mereven, és ezért a IV. sz. rendeletet úgy értelmezték, hogy pl. a Békéscsabai Forradalmi Törvényszék a szeghalmi járáshoz tartozó Vésztő és Bucsatelep lakosainak ügyeiben is ítélkezhet. Az egyes forradalmi törvényszékek személyi összetételének adatai alapján megállapítható, hogy tagjaik sorában többségben voltak az ipari dolgozók. Nem sokkal kevesebb volt a földmíves, illetve földmunkás és paraszt sem. Értelmiségi három volt. A vádbiztosok között két járásbíró, négy ügyvéd, egy más értelmiségi és egy ipari munkás volt. A jegyzői teendőket — Békés és Gyoma kivételével, sőt Mezőberényben sem — bírósági dolgozók látták el. Általános tapasztalat az volt, hogy a hivatásos bírák és ügyvédek többsége a forradalmi törvényszékek működésében éppen a „forradalmi" jelleg eltünte41