Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - Dr. Borus József: Békés megye felszabadulása
E tanulmány készítése során, terepbejárás alkalmával'' 1969. április 25-én Újkígyóson olyan adat került elő, hogy Békéscsaba bombázásának napján, tehát 1944. szeptember 21-én 7 szovjet harckocsi ment át a Gyula—újkígyósi úton, az akkoriban ismert Murvai-féle „Laci bácsi" kocsmánál 8. Nyilvánvaló, hogy ezzel az egyetlen adattal még nem lehet megcáfolni az idézett, szeptember 23-ára vonatkozó, a határ átlépését Battonya körzetébe helyező állítást. Viszont az is tény, hogy e térség hadi helyzetének szeptember 21-én és a következő napokban végbement alakulása nem zárja ki a Gyula—Üjkígyós közötti országút szovjet harckocsi általi, tehát felderítő célú elérését, de nem is bizonyítja azt, hogy a határ átlépése elsőízben csak szeptember 23-án, és éppen Battonyától délre történt meg. 1944 őszén ebben az országrészben a Vörös Hadsereg elleni hadműveleteket a Hans Friessner német vezérezredes parancsnoksága alatt álló „Heeresgruppe Südukraine", 1944. szeptember 24-én 00.00 órától „Heeresgruppe Süd", azaz Délukrajna, illetve Bél Hadseregcsoport irányította. E hadseregcsoport hadműveleti iratai és részletes hadműveleti naplója , J eddig ismeretlen, a kutatás számára nélkülözhetetlen forrásanyaga a hazánk területén 1944 45-ben vívott harcoknak. A hadműveleti napló tanúsága szerint szeptember 19-én Arad térségében és attól északkeletre szovjet támadás indult. A támadás a IV. magyar hadtestet érte, és az Aradra vonult vissza. A szovjet csapatok délután már elérték és átlépték az Aradról Kisjenőn át Nagyszalontára vezető utat. 1 0 Szeptember 21-én a magyar csapatok — ugyancsak a hadműveleti napló bejegyzése szerint — Aradot harc nélkül feladták. E napon a szovjet csapatok Aradtól nyugatra, Szemlaknál megkezdték az átkelést a Maroson. 22-én a Vörös Hadsereg Kürtöst, Nadabot és Nagyzeréndet érte el. — Ez azt jelenti, hogy szeptember 19-én szovjet alakulatok Gyulát délről mintegy 40 km-re, 22-én pedig keletről 18 km-re közelítették meg! Semmiképpen nem tarthatjuk kizártnak, hogy ezeknek az alakulatoknak egyik harckocsija szeptember 21-én eljutott a gyulai országútig. Hasznos és szükséges lenne természetesen ezzel az Üjkígyóson előkerült adattal kapcsolatban a helyszínen további kutatást végezni. Amíg a hadműveleti napló szeptember 19-i és 22-i bejegyzése alapján valószínűsíthető, hogy a szovjet csapatok éppen Békés megyében léptek először hazánk földjére, a szeptember 23-ra vonatkozó bejegyzés újabb problémákat vet fel. A naplóban ezt olvashatjuk: „ . . . Ellenséges páncélos élek állítólag elérték a Szegedtől 30 km-re délre — Kiszombor (Makótól 5 km-re délnyugatra) — Apátfalva (Makótól 8 km-re keletre) vonalat. A II. magyar tartalékhadtest a Battonya—Dombegyház—Kevermes vonalra vonult vissza és 5 harckocsi kilövésével visszavert egy Battonya elleni ellenséges támadást." Ennek a szövegnek alapján bizonyított, hogy szeptember 23-án Békés megyében többről volt szó, mint az országhatárnak Battonyától délre felderítési céllal történt átlépéséről. A II. magyar tartalékhadtest legalább jó 20 km-es szélességben visszavonult az országhatár mögé, és a hadtestet követő szovjet csapatok e napon már támadást intéztek Battonya ellen. Battonya felszabadulásának időpontja egyébként a Dél Hadseregcsoport hadműveleti naplójából nem derül ki világosan. A 24-i bejegyzés szerint még a magyar csapatok kezén volt, 25-én nem szerepel, 26-án pedig a szovjet csapatok a Pitvaros—Me'394
