Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - SZEMLE

DR. LETTRICH EDIT: KECSKEMÉT ÉS TANYA VILÁG A Földrajzi Tanulmányok 9. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. 125 p. A szerző tollából az utóbbi években már ez a második megjelenő településföldrajzi monográfia. Ez annál is örvendetesebb, mert a településföldrajzi kutatásokban az ötvenes évek végének útkeresése után nagy előrelépés következett be. Ez a megélénkülés számszerűen is mérhető a megjelenő tanulmányok számán, de állandóan bővül a témaválasztás és a feldolgozás módszere is. LETTRICH könyve mind a két szempontból a legújabbak és a legjobbak közé tartozik. Az általános elvi és módszerbeli problémákon túl bennünket. Békés megyeieket különösen a téma érdekel. LETTRICH könyvében egy mezővárost dolgoz fel, s ez nyújtja megyénk és a megyei kutatók számára a legfontosabbat. Egy olyan példa. olyan kezdeményezés, ami a mezővárosi-tanyás Békés megye számára különösen aktuális, amikor napirenden van a megyei településhálózat fejlesztésének problémája. Békés megye, mint a legtöbb alföldi megye, településhálózatának legfontosabb csomópontjai a mezővárosok, s a hozzájuk csatlakozó tanyavilág, vagy az egykori tanyavilágból önállósult falvak. Ilyen mezővárosi-tanyás településhálózat településföldrajzi feltárására az első példa Lettrich Edit tanulmánya. További aktualitást ad e könyv ismertetéséhez az, hogy megyénk központjának településföldrajzi feldolgozása különösen aktuális, márpedig Kecskemét és Békéscsaba fejlődésében sok azonos tényező játszik és játszott szerepet. Aki tehát megyénk településhálózati vizsgálatát fontosnak tartja, s azon munkálkodni óhajt, annak feltétlenül nagy segítőtársa lehet ez a kötet. Ezen túl azonban azok figyelmét is fel szeretném hívni erre a tanulmányra, akiket általában érdekel a tanyák és a mezővárosok problémája, akár azok múltja, jelene, vagy jövő fejlődése. A tanulmány gondos kivitelezésben — a Földrajzi Tanulmányok többi kötetéhez hasonlóan —, 34 ábrát, 34 képet és 26 táblázatot tartalmazva jelent meg. A 125 oldalas könyv két nagy fejezetre oszlik. Az első rész Kecskemét és tágabb környezetének természeti képét és településhálózatát rajzolja meg. a második a várost és szűkebb környezetét veszi beható vizsgálat alá. Külön fejezetben tárgyalja a zárt települést, annak legfontosabb vonásait, valamint a szűkebb környéket, a mai belső-tanyazónát. A feldolgozás közben ügyelt a szerző a sokoldalú összefüggések bemutatására, a fejlődés fő tendenciáinak feltárására és a fejlesztés lehetőségeinek és szükségletéinek megrajzolására. így dinamikus és plasztikus kép tárul elénk az Alföld egyik legnagyobb városának jelen állapotáról. Különösen figyelemre méltó az az új szemléletmód, amely a települések funkcionális és arculati egységének fontosságát hangsúlyozza, eközben igen jó érzékkel von határt a tisztán funkcionális, ill tisztán morfológiai szemléletmód között. Ezt azonban nem elsősorban elméleti fejtegetésekkel teszi, hanem a maga feldolgozása során, magával a tanulmány egész tartalmával szolgáltat ehhez példát. DR. BECSEI JÓZSEF '381