Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Csorba István: Az Orosházi Üveggyár

AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR Az Alföld, de különösen a Viharsarok az iparosítás szempontjából eléggé mostohán volt kezelve. Sok száz és ezer munkásember kényszerült arra, hogy családjától és lakhelyétől távoleső vidéken keresse meg a családja eltartásához szükséges összeget. Ilyen gazdasági és iparpolitikai szempontok figyelembevételével határozta el kormányzatunk, hogy az üveggyárat Orosházára telepíti, és így a helyi és a környező települések lakossága részére új munkalehetőséget biztosít. Ezen szemponton túlmenően természetesen a telepítés végleges elhatározásakor — mint másik döntő szempontot —, az Orosháza közelében feltárt földgázmezőt is figyelembe vették. Ilyen előzmények után 1961. nyarán megtörtént az állami és társadalmi szervek képviselőinek jelenlétében a gyár építésének ünnepélyes megnyitása, és ezzel megkezdődött az ország legnagyobb és legmodernebb üveggyárának építése. A gyár építkezése felett a KISZ is védnökséget vállalt, s ennek valamint az építkezésen résztvevő vállalatok és azok dolgozóinak áldozatkész munkája eredményeként 1963. november 6-án egy újabb nevezetes dátumhoz érkezett el a gyár építése. — Ezen a napon du. 17 óra után néhány perccel az I. huta egyik hűtőszalagján megjelent az első üveg, és ezzel kezdetét vette a termelő munka megindulása. Ebben az időpontban még bizonyos párhuzamosság volt, mivel az építéssel egyidőben már a termelés is megindult. Egymás után léptek be az egyes üzemrészek, és 1965-től már az új gyár összes termelő részlege üveget adott a népgazdaságnak. A gyár tervezésénél természetesen már figyelembe vették azokat a szempontokat, amelyek alapján a gyártási technológia kialakult. A gyár műszaki, de különösen a fizikaf állománya üveggyártási szempontból nem rendelkezett olyan előképzettséggel, amely a hagyományos üveggyártást lehetővé tette volna. Ezért a cél az volt a tervezésnél, hogy a gyártási folyamat a lehetőséghez mérten maximálisan automatizálva legyen. A gyártáshoz szükséges nyersanyag vagonokban érkezik a gyár tároló helyére. A nyersanyagok kirakása markoló daru, illetve zsákolt anyagok esetében villás emelőtargonca segítségével történik. Az anyagok előkészítése után (szárítás, rostálás, őrlés) az előkészítő bunkerekből az anyag vibrátoros adagolók segítségével kerül a mérlegekre, ahol az anyagok pontos és a technológiai utasításban előírt mennyiség szerinti bemérése történik meg. A bemért anyagok ezután gumihevederes szállító szalag segítségével egy keverőberendezésbe jutnak, ahol néhány perces keverés után a keverék kész állapotban indulhat az olvasztó kemencéhez. Az itt leírt folyamat a keverőházban játszódik le, és ezzel a folyamattal kezdődik el az üveggyártás. A felhasznált nyersanyagok, amelyek homok, szóda, dolomit, mészkő, szulfátanyagokból és még néhány segédanyagból állnak, az üveggyártás céljára megfelelő követelményekkel kell, hogy rendelkezzenek. A leírt technológiai folyamatok automatizálva vannak, és ez az automatika biztosítja azt, hogy a keverék előkészítése minden külső beavatkozás nélkül történjen meg. Néhány anyag mozgatásán kívül semmiféle fizikai munka nem szükséges. A keverőházban előkészített keverék szállító targoncák segítségével kerül az olvasztó kemencékhez. A kemencék gáztüzelésűek, és erre a célra a pusztaszöllősi gázmező földgázát használja a gyár. Itt két fajta ill. két minőségű gáz található, és az Orosházi Üveggyár telepítésénél egyik fő szempont volt, hogy a gyár a rosszabb, magas CO, tartalmú gázt is felhasználja, tekintettel arra, hogy ez a gáz városi hasz11» 349