Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Szabó Gyula: Az orosházi nép tudós orvosa, Dr. László Elek élete és munkássága

a szigorú és nagyon egészséges életrend. A mellette élőktől tudjuk, hogy rengeteget dolgozott és mégis jutott ideje továbbképzésre, Németországból is hozatott szakkönyveket. Harcban a közegészségügyért, Gyopárosfürdőért Orosháza közegészségügyi viszonyai 1869—1896 c. munkájában írja: „Az első megpendített eszme volt a Gyapároson (ma Gyopárosfürdő) egy fürdő, esetleg egy gyógyfürdő felállítása." Rendkívül élesszemű megfigyelőről tanúskodik a községi képviselőtestület 1869. június 13-i ülésének jegyzőkönyve. Az alig pár hónapja működő fiatal orvos mint meghívott volt jelen. Idézzük a jegyzőkönyvből: „felkéri e tanácskozmányban részvétre felkért dr. László Elek urat, miként a több orosházi magán lakosok által czélba vett ásatási (értsd: lürdőépítési) tervet s így a gyopáros vizének gyógyító erejéről tett tapasztalásait a képviselő testülettel közölni szíves legyen, mire dr. László Elek úr engedve a felkérésnek előterjeszti, hogy ő a gyapáros vizének ez itt rendelkezésre álló eszközökkeli elemzése, de itt léte óta az azt használó eggyes lakosok betegségeinek figyelemmeli kísérése után azon biztos tapasztalást szerzé, hogy ezen vízben olly hatásos s magukban olly gyógyerőt tartalmazó részek vannak, hogy annak elhanyagolása, és a szenvedő emberiség részére hasznosításának elmulasztása méltán vétkes gondatlanságnak tekintethetnék" ... Erre a képviselet: „Nagy örömmel vette a képviselőtestület ezen rég táplált óhajtásának teljesedés felé leendő közeledését, s egy hang ellenvetés nélkül bele eggyezik, hogy a czélba vett ásatások a község tulajdonát képező gyapáros egész területén eszközöltessenek s azt egészben fürdői helyiségnek egész készséggel engedi át..." Méltán tekinthetjük ezt a napot Gyopárosfürdő születésének. Százéves tehát a nagyszerű fürdőhely. Sajnos, az 1869 nyarán László Elek vezényletével, társadalmi munkában létesült fürdőt 1870-ben a folytonos esőzések következtében a víz elborította. László így ír erről: „De a vízárral együtt feltámadt a reakció is, mely eltemette a múlt fényes eredményeit, a község jóindulatát, eltemette a lelkesedést." Annyi bizonyos, hogy a fürdő-ügy lelkes apostolát érzékenyen érintette a pusztulás, de nem tett le szándékáról. Előbb 1870-ben, majd 1885-ben vegyelemeztette a Gyopáros vizét Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész által, később 1886-ban dr. Lengyel Béla egyetemi tanár végezte el ugyanezt. Ezek nyomán László a vizet többféle betegség, csúzos és köszvényes bántalmak, vérpangások, idült szélütések és bénulások stb. gyógyítására ajánlja. Erre az időre nyúlik vissza az eredetileg egybefüggő tó-meder kettéosztása is. A képviselőtestület 1870. június 6-án határozta el — nyilván a fürdőt ellenző gazdálkodó lakosság nyomására — a gáttal történő elkülönítést, azzal a rendeltetéssel, hogy a tó északi része úsztatónak (azaz állatfürösztésre) és kenderáztatónak, a dél felé eső rész pedig a közegészségügy céljából fürdőnek használtassák. A fürdő-ügy után az anyákra és a gyermekekre gondolva cselekedett László Elek. 1872-ben bába (szülésznő) tanfolyamot indított. A hét tanuló sikeresen levizsgázott és engedélyt kaptak a működésre. A tanfolyam szervezésére az a tény, hogy ezt a mesterséget sokan űzték képzettség nélkül, olykor károkat okozva, még jobban ösztönözte a községi orvost. Küzdelem a járvánnyal Nedves, esős esztendők voltak Orosházán 1870—72 között. Ezt a jelenséget váltóláz kísérte. De 1873-ban még ennél is súlyosabb megpróbáltatás elé került a község és lelkes orvosa: kitört a kolerajárvány. „Az orvos kezében egyéb fegyver sem volt, mint az igyekezet és a jóakarat. Ezzel a két tehetetlen fegyverrel kellett küzdeni a járvánnyal, annak minden borzalmaival, a nép hitetlenségével, csüggedésével, az időjárási viszonyokkal, a közönnyel" — írja erről. Adataiból ismeretes, hogy június 15—szeptember 20 között kolerában megbetegedett 2047 ember, közülük meghalt 894 fő, a 14 500 főnyi lakosság 6,2%-a! A község orvosa elkészítette az „Utasítás az uralgó cholera tárgyában" c. röpiratát és azt kinyomtatva osztogatták a lakosság között. „Utasításomat a község minden lakóinak figyelmébe ajánlom, kérve minden családid 331