Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Márai György: A forradalmi törvényszékek működése Békés megyében

mikor és bárhol tárgyalhat, azt bárhol fel lehet állítani. Elnökét, bíráit és a vádbiztost a Forradalmi Kormányzótanács nevezte ki s e kinevezés nem volt képesítéshez kötve, hisz politikai funkcióról volt szó. A forradalmi törvényszék hatásköre minden bűncselekményre kiterjedt, amelyeket a Forradalmi Kormányzótanács rendeletei ide utaltak: 1. A Tanácsköztársaság parancsai elleni fegyveres ellenszegülés, —a Tanácsköztársaság elleni felkelés szítása, melyek büntetése halál volt; 2. a rablás és fosztogatás, amelyekért szintén halálbüntetés járt; 3. a szesztilalom megszegése, — ennek megfékezésére pénzbüntetés volt előírva; 4. fegyverviselési tilalom megszegése; 5. álhírek terjesztése; 6. a köztulajdonba vett lakóházak lakbéreinek be nem szolgáltatása, — a lakóházak megrongálása s tartozékainak jogtalan eltulajdonítása; 7. a pénzintézetek szocializálására vonatkozó szabályok megszegése; 8. az aranyérmék és külföldi pénznemek beszolgáltatási kötelezettségének megszegése; 9. a lakásrekvirálási rendelet 12. §-ában felsorolt jogellenes magatartások; 10. az ékszerüzletek igénybevételére vonatkozó szabályok megsértése. Bár a Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 9-én megjelent XLV. sz. rendelete kihirdetése idején Békés megyében már működtek a forradalmi törvényszékek — sőt 1919. március 21 és április 3. közt sajátos „forradalmi bíróság" is működött — jelentős volt a 3 §-ból álló jogszabály: „1. §. Aki a Forradalmi Kormányzótanács vagy a népbiztosok rendeletét megszegi, vagy azok ellen bármi módon vét, a forradalmi törvényszék elé állítandó. A forradalmi törvényszék a büntetést az eset súlyához képest szabja ki 2. §. A forradalmi törvényszék a Tanácsköztársaság érdekeinek védelmében sürgős szükség esetén eljárhat olyan bűnügyekben is, amelyeket a Forradalmi Kormányzótanács külön nem utal a hatáskörébe." E rendelettel kaptak tehát hatáskört a forradalmi törvényszékek a fenti 10 pontban nem említett és az akkor hatályban volt büntetőtörvénykönyvben szabályozott közönséges bűncselekmények feletti ítélkezésre is, ha ennek üldözésére sürgősen szükség volt és a Tanácsköztársaság érdekeinek védelme indokolta. A forradalmi törvényszékek éltek is ezzel a lehetőséggel. Ezen az alapon tette át a gyulai forradalmi törvényszék Licht Artúr ismert gyulai nagykereskedő okirathamisítási ügyét a gyulai törvényszékhez, — a békéscsabai forradalmi törvényszék pedig Mélán Györgyöt és 3 társát, akik gyilkosság bűntettével voltak gyanúsítva, letartóztatta és átadta a békéscsabai járásbíróságnak. Az egyes, megyénkben működött forradalmi törvényszékek részletes ismertetésénél feltáruló adatok bizonyítani fogják, hogy milyen sokféle bűncselekmény és akkor a közrend és a közellátás érdekében fontos rendelkezések, tilalmak megszegésével foglalkoztak a forradalmi törvényszékek. Emberi élet elleni bűncselekmény miatt a békéscsabai forradalmi törvényszék Takács Albert és 24 társa bucsatelepi lakosok, valamint Patkó Zsigmondné borosjenői 32