Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Koszorús Oszkár: Győry Vilmos

van arra, hogy a felejthetetlen főpásztor által hátrahagyott drága örökséget átvegye és hűségesen megőrizze és gondozza." „A válás komolyan ünnepélyes pillanatában kérve-kérlek, mondd meg a fővárosi testvéregyháznak, hogy midőn Téged lelkesült örömmel fogad, ez az öröm nekünk sok keserű könnybe kerül." Soha sem szakadt el az orosházi gyülekezettől, nemcsak mert szerette, hanem azért sem, mert két drága lélek sírja — apja és kisfia — itt dombo­rodott. 1885. április 14-én 9 évi budapesti igen hűséges lelkészi szolgálat után 47 éves korában elhunyt. Temetése óriási részvét mellett folyt le a Deák téri templomban. Ezrek és ezrek sorfala között indult meg a menet a temető felé s amikor odaértek, már alkonyodni kezdett. Koporsójára elsőnek az orosházi küldöttség által vitt homok hullott, amelyet édesapja és kisfia sírjáról vit­tek, annak jeléül, hogy a szeretet soha el nem fogy és Győry Vilmos emléke Orosházán meg nem halt. A 225 éves Orosháza most épül újjá. Ahol ma az új kórház és a sok modern lakóház áll, egy évszázaddal ezelőtt temető volt. Ott nyugodtak a Gvőry­család tagjai is, akiknek csontjai felett új város emelkedik. KOSZORÚS OSZKÁR Gyúró István: Betlehemesek 7 283

Next

/
Thumbnails
Contents