Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Seleszt Ferenc: A faluszéli "égő" kúttól a kőolaj- és földgázig

iszap mozgásba hozza a turbinacsőben elhelyezett forgó lapátok segítségével a tengely végén levő fúrót, ami a fúrást végzi. E módszer gazdaságosabb, és az előrehaladás is gyorsabb. A másik technikai érdekesség, az úgynevezett ferdefúrás, amelynek lényege, hogy az előre meghatározott mélységben több s-üáz méter távolságú vízszintes lyuktalpi eltérést érnek el. Példaként említjük a Tisza medre alól kibányászott olajat; a fúróberendezés nyilván nem lehet a íolyó közepén, a töltés szélére telepítik, s innen több száz méter távolságban, valahol a folyó medre alatt van az a pont, ahonnan az olajat, vagy a földgázt nyerik. Geofizikai kutatás, feltárás, termelés A fúróberendezések telepítésének előfeltétele egy-egy terület geofizikai felmérése és körülhatárolása. Ezeknek a vizsgálatoknak több változatát alkalmazzák, amelyek közül egyik az úgynevezett Eötvös-ingás mérés, ami a gravitáción alapul. Hasonló a mágneses vizsgálat elve is, ebben az esetben a mágneses erővonalak alapján mutathatók ki a mélység boltozódásai. A szeizmikus kutatás során pedig a robbantásoknál keletkezett és a műszerek segítségével továbbított hullám visszaverődés ad alapot a felszín alatti térkép elkészítéséhez. A környék tulajdonképpeni mélyföldtani vizsgálata 25 esztendővel ezelőtt kezdődött. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet a MANÄT megbízásából Eötvös-ingás, mágneses és szeizmikus méréseket végzett. A SZEIZMOS hannoveri cég 1943-ban, majd 1952-ben a MASZOLAJ Geofizikai Vállalat, végül 1957-ben az Országos Kőolaj- ós Gázipari Tröszt Szeizmikus Kutatási Üzemének újramérései adták az alapot az olajkutatáshoz. A MANÁT vizsgálatai alapján a II. világháború előtt a németek kezdték meg a kutatást. Az eredmények biztatóak voltak, s hogy a siker mégis elmaradt, annak elsősorban az akkori technikai fogyatékosságok az okai. A lemélyített kutaknak csupán elenyésző hányada tartalmazott gázt, nagyrészük meddő volt, egy pedig gázkitörés következtében elpusztult. A környéken szenzációnak számított, amikor 1943-ban az Orosháza és Kaszaper határában fúrt kút kitört, s elfojtani sem sikerült, önmagát temette be. A geofizikai mérések újraértékelése után 1956-ban egyetlen berendezéssel kezdődött el a kutatás. A geofizikusok kimutatták, hogy Orosháza határában még a korábban feltételezettnél is gazdagabb szénhidrogén-lelőhely van. Ennek alapján 1958-tól egyre több berendezés dolgozott a város határában. Egy évvel később megalakult az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi üzemegysége, amely rövid idő alatt mintegy ötszáz embert foglalkoztató, jelentős gépi kapacitással rendelkező üzemmé vált. Volt olyan időszak, amikor tizenkét fúróberendezés dolgozott a területen. Az üzemegység eredményei országos szinten is jelentősek voltak, s ezt az időszakot joggal nevezhetjük a rekordhullások idejének is. Ekkor döntötték meg az országos fúrási rekordot, egy huszonnégy óra alatt 760 métert, majd nem sokkal később 800 métert fúrt egy brigád. A figyelemre méltó teljesítmény a berendezés-állomány korszerűsítésének, a műszaki fejlesztésnek, az új technológiai eljárások bevezetésének '254