Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Babinszky Mihály: Az Orosházi Állami Gazdaság története

daságtól eltérően — a Szakoktatási Főigazgatóság Tangazdaságok Igazgatósága irányítása alá tartozott, egészen 1960. december 31-ig. A tangazdaság szervezeti felépítése is különbözött a Szöllősi Állami Gazdaságtól. Egy igazgatás alá került az Állattenyésztési, majd Mezőgazdasági Technikummal. Ebben a szervezeti formában működött 1968. január l-ig. Az 1952. évben felvett jegyzőkönyvek a jobb gyakorlati szakemberképzés érdekébon ezt szükségesnek tartják: „Az állattenyésztési technikusok képzése során, az elméleti ismeretek elsajátítása mellett szükséges a gyakorlati készség megszerzése. Fontos, hogy a technikusok gyakorlatilag jól képzettek legyenek. Ez csak úgy valósulhat meg, ha egy termelő üzemet biztosítunk a gyakorláshoz, ahol a tanulók valóságban is látják, és begyakorolják az elméletben tanultakat." Ebből következett, hogy a tangazdaságnak az árutermelő feladatai mellett a gyakorlati oktatás feltételeit is biztosítani kellett. Az oktatói kar és a termelő szakemberek munkáját az igazgató hangolta össze, aki egyszemélyben az iskola és a tangazdaság igazgatója is volt. A megalakulás és az azt követő évek megfeszített harcos munkát követeltek a vezetőktől és dolgozóktól. Erre utal a Szöllősi Állami Gazdaság már idézeti jegyzőkönyve is: „A termelés területén törést jelentett a sok személyi változás. Az adminisztrációnk is nehezen tudott megbirkózni a reá váró hatalmas jeladatokkal. Ezek ellenére gazdaságunk minden dolgozója teljes erejével és munkaképességével a legnagyobb odaadással állott a szocialista termelés szolgálatába, és a legjobb tudását bocsátotta rendelkezésre a kezdeti nehézségek leküzdésében." A termelés irányítása mellett a tagosításokat, területváltoztatásokat is végre kellett hajtani. A gazdaságok vezetői és dolgozói tevékenyen részt vettek a termelőszövetkezetek szervezésében, az agitációkban. Az évről évre mozgó üzemi arányok nehezítették a szakszerű gazdálkodást. Ennek ellenére a forradalmi változások nyomán gyorsan kialakult a két gazdaság területe és szervezete. Az üzemi szervezet megszilárdult, mind jobban előtérbe került a termelés kérdése. Vizsgáljuk meg, hogy a gazdaságok milyen természeti viszonyok mellett kezdték meg termelő tevékenységüket. Lényeges különbség az éghajlati és talajviszonyok között nincs. A mezőgazdasági termelés szempontjából az időjárás tényezői közül a csapadék eloszlása és mennyisége, valamint a hőmérséklet a legfontosabb. Az orosházi Meteorológiai Megfigyelő Állomás szerint e két tényező adatai a következők: '231