Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Elek László: Justh Zsigmond "kozmopolitizmusa"

hinni akart, amikor pedig már a tehetetlen végvonaglását is látta. Segíteni akart rajta ekkor is, holott maguk a tisztábban látó erőtlen és puhány arisztokraták is felismerték osztálymentő szélmalomharcának reménytelenségét. „Mirajtunk akarsz változtatni, gyermek? — mondja Czobor Lipót az író önmagáról mintázott főhősének: Márfay Gábornak a Fuimusban. — Hogyan? Meg bírsz küzdeni a fajjal, elég erősnek érzed magad, szembeszállni azzal, amit századok állapítottak meg? . . . Bírsz új érdeklődést önteni azokba, kik már igazán semmi iránt sem érdeklődnek? . . Az emberiség halad előre, s minket csak seper maga előtt. . /'

9 Rabszolgák vagyunk, fiú. hibáinkon nem lehet változtatni."

5

0 Ö is csak egyetlen utat látott: felfrissülni a tősgyökeres, életerős, paraszti vérben. Ehhez az irreális és spekulatív gondolathoz, ehhez az egyedüli gyógyírhoz vezette el korai naturalizmus tudományt és irodalmat összekapcsoló elmélete. Ebbe kapaszkodott bele, mint a vízbe fúló a gyönge szalmaszálba rövid élete utolsó percéig. A 80-as évek végén a még kellően meg nem ért, jellegtelen, kialakulatlan magyar polgárságra éppen gyökértelensége, magyar nemzeti tudatának megalapozatlansága miatt nem mert támaszkodni. A magyar életérzést és a nemzeti tudatot nem találta fel körükben, azt, amit a külső jegyek alapján ítélkező, érthetetlenül és oktalanul vádaskodó kortársak benne sem ismertek valójában fel. * A kozmopolitizmus vádja nem illik reá, lehull róla. Külföldi tanulmányútjai is tervezett nemzetgazdász élethivatását, továbbá, írói ambíciójának és látókörének a terebélyesedését voltak hivatva szolgálni. Bátyja szintén külföldön tanult, őt is oda irányította rövid budapesti egyetemi tanulás után a szülői gondoskodás. A Justhot érdeklő tudományágak képzésének századvégi alacsony hazai szintje, amelyről Csorba Ferencnek a Budapesti Szemle 1896-os évfolyamában megjelent tanulmánya is említést tett,

5

1 érthetővé is teszi előttünk ezt, annál is inkább, mivel az író ismert politizáló család gyermeke volt. Apja Táncsiccsal szemben maradt alul az 1869-es választáson. Szüksége lett volna tehát erre a külföldi egyetemen szerzett jelentős ismeretbeli, szemléletbeli többletre annak a családnak, amely a maga társadalmi rangját a közélet harcaiban kívánta megerősíteni. A nemzetgazdász és az író egyszerre érlelődött Justh Zsigmondban. Mindkettő a nagyobb távlatot adó külföldi csatornáktól kapta az éltető erőt: a korszerű tudományos eredményeket és a modern szemléleti formákat. Később ezek a csatornák, ezek az elméleti keretek hazai sajátosságokkal és nemzeti tartalommal telítődtek meg mind prózaírói, mind társadalmi tevékenységében. * Az emberiség gondolkodását és életét irányító nagy nemzetközi eszmék és elméletek követése, nagy eszményképek utánzása, írói elvek és módszerek alkalmazása önmagában még nem kozmopolitizmus. Még inkább nem — ha mint itt is — mögötte társadalom reformátori alapállás, nemzetféltés és tudatos osztály- és nemzetmentési akarat húzódik meg. Különösen nem lehet a taine-i miliő-elmélet következetes alkalmazása, amely a faj, a környezet és az időpont egységének vizsgálatára építve eleve kizárja '222