Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Hajdú Mihály: Az orosháziak története 1744 előtt

nyék lakói elvesztették szabad vallásgyakorlási lehetőségüket, továbbá erősödött a német megszállók, ..fölszabadítok" elnyomása.) Mindennek vizsgálata, kutatása egy újabb tanulmány feladata lesz. A befejező résszel csak kedvet szerettem volna ébreszteni másokban is, hogy kíséreljék meg a nyomozás kissé fárasztó, de végtelenül érdekes, mondhatnám: izgalmas munkáját. DR. HAJDÜ MIHÁLY JEGYZETEK I. Weidlein János: A tolnamegyei német telepítések című, helymegjelölés nélkül 1937-ben kiadott könyvének 13. lapján ezt írja: egész sereg rác ember nevével találkoztam, kik a kuruc idők előtt Börzsényben, Grábócon, Kétyen ... Zombán és Szentgálon laktak . .." Zomba és Szentgál határát is rác tanúk vallomásai alapján sikerült megállapítani 1734-ben." Meg kell jegyeznem — elismerve a szerb-horvátok ideiglenes letelepedésének lehetőségét itten. — a Szekszárdi Állami Levéltár (továbbiakban: SzAL) 1731-ben kelt és 10/600. sz. alatt fekvő iratában egy magyar tanú vall a zombai határról, így: „ . . . azon völgytül a' hol most a' Harcziak szállottak, azon völgy választja el egy mástul a' Zombai és Harczi Földet a' mint is a' réghi Zombaiaknak is ottan volt az Itatójok . .." Továbbá Weidlein fenti könyvében a délszlávok kivonulását a kuruc harcok következményének tekinti, én ezzel szemben a Magyarország története II. kötet (Bp., 1952.) 286—7. és 330. lapjainak megállapításai és utalásai alapján ezt előbbre, a XVII. század 80-as éveinek végére, 1684-től 1690-ig ti-rjedő időszakra helyezem. 2.1. m. 9. 3. Uo. 4. Payr Sándor: A dunántűli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. 891—2.: ,,A török dúlás után 1715 körül keletkezett tolna—baranyai új esperesség úgy megerősödött, hogy a Zombáról, Szentlőrinc filiájából elűzött magyarok 1744-ben a tót Békéscsaba mollett a tekintélyes Orosháza magyar gyülekezetét megalapították." 5. Weinlein: i. m. 22. 6. Az oszeírások lelőhelye az Országos Levéltár Mikrofilmtára (továbbiakban: OLMt.) Az egyes Tolna megyei kötetek az alábbi számú dobozokban találhatók: 1715. évi: 3131.. 1720. évi: 3149., 1728. évi: 8381. 7. SzÁL. Ö/289. „Posso Zomba ab anno 1725 Ungaris populari Cepta cum promitto libertatis anno uno Jove ftel (?) vediturio pertinens ad Nubilem Dnam Annám Rosaliam Kis Faludi Genllybus (?) quori dam Ladisla Dőry dé Jobbaháza Ttett Rtam Vidnam". 8. SzAL. Ö/288. „Possio Zomba Judex Primär Joannas Szakái venit Ao 1725 in Med Julio Minor Judex Georgius Németh venit ex Győnk ubi 2 os Annos explevit

..." 9. Farkas Gyula és Lipták Pál: A lakosság embertani képe. Orosháza története és néprajza I—II. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. (Továbbiakban: Orosháza tört. és népr.) II. 371. 10. Csizmadia Lajos: Az orosházi nyelvjárás néhány hangtani sajátossága. Orosháza tört. és népr. II. 494. II. Szabó Pál: Orosháza története az alapítástól a polgári forradalomig. Orosháza tört. és népr. I. 241. 12. Darvas József: Egy parasztcsalád története. Tiszántúl. Bp., 1957. 110—2. A Darvas által említett szerződést nem találván, nem foglalhatok állást a kérdésben, de felvetem annak lehetőségét, hogy az 1772-ben kötött úrbéri szerződés, urbárium lehetett a kezében. 13. Nagy Gyula: Orosháza alapítása és első évszázada. Emlékkönyv hazánk felszabadulásának és az orosházi Szántó Kovács Múzeum fennállásának 10 éves évfordulójára. Orosháza. 1955. 34—5. 14. SzAL. 1728. évi: Ö/288, 1734. évi: Ö/295, 1741. évi: Ö/302. 15. Gyulai Állami Levéltár, Feudális kori összeírások 54. sz. 16. Veres József : Orosháza. Orosháza, 1886. 25—8. '207