Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Hajdú Mihály: Az orosháziak története 1744 előtt

húzadtak délre a törökökkel együtt, s üresen hagyták az egyébként is gyéren lakott falvakat. Ez történhetett Zomba esetében is.

1 A XVII. század végén, a 80—90-es évektől szinte az egész Tolna megye, de Zomba környéke minden bizonnyal, teljesen lakatlan. Miller János Kristóf 1709-ben felvett katonai térképe, melyet a bécsi hadtörténeti levéltárban őriznek, a Kapóstól keletre eső vidéken tíz lakott települést tüntet fel. (Említ még további három helységnevet, de ezeket nem sikerült azonosítani.)

2 Az 1715. évi országos összeírásokból azonban kiderül, hogy többségük 1690 után települt újjá. Felsőireg: 1691, Simontornya: 1695, Ozora és Pincehely: 1696, Bedeg és Értény: 1701, Diósberény: 1703, Kánya: 1707. (Érdemes megjegyezni, hogy 1933-ban 91 község volt ugyanezen a területen.

3 Azóta néhányat egyesítettek, így változott a számuk.) Az említett 1715-ös conscriptio már 45 községet sorol fel lakosaival együtt Tolna megyében, de Zomba még nincsen közte. A megye lakóinak többsége azonban a későbbi orosháziakéhoz nagyon hasonló névanyagú, magyar és evangélikus. Erre az időre teszi Payr a tolna—baranyai evangélikus esperesség keletkezését és megerősödését.

4 Még az 1720-ban készült országos összeírás sem tesz említést Zombáról. Weinlein szerint is: ,,A Dőry uradalmak egyéb falvai (Zomba, Kisdorog, Ladomány, Kovácsi és Szárazd) . . . 1720-ban rnég valamennyien lakatlanok voltak."

5 Az 1728-as országos összeírás

6 és az 1729-ben készült helyi összeírás bevezetőjében

7 egybehangzóan olvashatjuk azt, hogy Zombát 1725-ben telepítették, vagyis azóta lakták akkori lakosai. Az első összeírás éve 1728. amikor három lista is készült a zombai lakosságról. (Ez is megerősíti az 1725-ös telepítési évszámot, ugyanis három éven keresztül általában nem adóztak az újonnan beköltözők, tehát nem is volt szükség összeírásukra.) Az egyik 1728-ban készült conscriptio bevezetésében azt olvashatjuk, hogy az első bíró, Szakái János 1725 július közepén jött a helységbe; a kisbíró, Németh György pedig Gyönkről jött. ahol előzőleg két évet töltött.

8 Régi telepesek nem választottak volna olyan bírót, bírókat, akik csak most költöztek a helységbe. A nevezett bírók együtt jöhettek a néppel, csak így nyerhették el annak bizalmát. Így, több oldalról megerősítve, fogadjuk el ezt az évszámot Zomba újratelepítése évének. Ezek szerint tehát 1725-töl 1743-ig, mindössze 18 (tizennyolc!) évig laktak Zombán az orosháziak ősei. Kutatóink többsége hosszabbnak vélte ezt az időt. Farkas Gyula és Lipták Pál fél évszázadra,

9 Csizmadia Lajos egy emberöltőre gondolt.

1

0 Szabó Pál 1720 tájára teszi Zomba alapítását.

1

1 Legelgondolkoztatóbb Darvas Józsefnek széleskörű kutatáson és nagy anyagismereten alapuló műve, az Egy parasztcsalád története, amelyben az orosháziak, nevezetesen a Kabódi-család 1699es tolnai tartózkodásáról ír, s a teveli uradalom 1702. évi úrbéri szerződését említi, mely a zombaiakról is intézkedik.

1

2 Az ő nyomán ugyanígy vélekedik Nagy Gyula is az orosházi telepítést leíró munkájában.

1

3 Nem vonom kétségbe a Kabódi s más orosházi családok jelenlétét Tolna megyében a XVII. század végén. Szórványos költözések történhettek már a nagyobb telepítések előtt is. Lényegében ezzel a kérdéssel függenek össze az alábbi gondolatok is. Szeretnék feltenni, s lehetőleg meg is válaszolni, néhány olyan kérdést, amelyeknek a feltevése is hagyományrombolásnak tűnik. Valóban Zombá'192