Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - SZEMLE

bővíti, rendezi, dolgozza fel. Bízunk benne, hogy szívóssága, életereje kiharcolja, biztosítja számára azt az időt, ami szükséges életműve összeállításához, rendbetételéhez, közreadásához. Kívánjuk, hogy egyrészt örömét lelje munkássága gyümölcseiben, másrészt pedig a mi hálánkban, megbecsülésünkben. Mert mivel is köszönthetnénk a hetvenéves Implom Józsefet mással, mint az őszinte megbecsülésen, ragaszkodáson alapuló aggódó, féltő szeretettel. Ezen köszöntő szavak előrebocsátása után m"tatiuk be két úiabb munkáiát. Mindkettő, noha kimondottan ismeretterjesztő célzatú, népművelő jellegű munka, tudományos igényű. Ezt azon az általános elvi meggondoláson túl, hogy a füzetek a korszerű tudományosság elveit érvényesítik, úi adatok és kutatások eredményeit adiák közre, az is mutatja, hogy mindkettőhöz név- és tárgymutató is járul. Az első füzet címe nem teljesen pontos, hiszen a szerző Gvula. illetve körnvéke történetét nem a feltüntetett 1214től (Gyula első ismert említése), hanem az első fejezetben, az őskortól kezdődően tárgyalja (Az őskortól Gyulamonostoráig, 1214ig fejezetcímmel). A továbbiakban még 13 fejezetben mutatja be Gyula történetét (A középkori Gyula 1214—1476; Nagy-Gyula 7476—1552: Véesyula 1552—1566: A török Gvula 1566—1695: Kamarai birtok 1695— 17?0: A földesúri város I. 1720—1801; II. 1801—1848; A forradalom és szabadságharc 1848—1849; Gyula a feudálkapitalista világban I. 1849—1891; II. 1891—1918; Gyula a Magyar Tanácsköztársaság ideién 1919; Gyuia a Horthy-korszakban 19220—1944; A szocializmus építése 1944-től. (Implom nanagyon ügyesen oldja meg feladatát, szerencsésen sűrít, rövidít, bár rendkívül adatdús. A lényegesnek tartott adatokat, mozzanatokat nyomdatechnikai eszközökkel is kiemeli (vastag szedés, tördelés stb.). Gyula egyike azon kevés városunknak, amelynek jól, színvonalasan feldolgozták a történetét. A gyulai helytörténeti kutatásoknak közismerten gazdag múltjuk, nagyszerű irodalmuk van. Gondoljunk itt csak Scherer Ferenc monumentális várostörténetére, amelyet rendkívül szerencsésen dokumentál Veress Endre oklevéltára. Nos, Implom ezt a nagyszerű irodalmat nem kivonatolja, mint ahogy gondolhatnánk, hanem újra öszszegezi, továbbfejleszti, eközben számos esetben helyesbít, kiegészít, az 1938 utáni idők ismertetésénél pedig merőben új öszszefoglalást nyújt. Nagyon beszédesek napjaink adatai is. Ezek az esetek többségében messze túlmutatnak önmagukon és az olvasóban számos összefüggést tudatosítva egész felszabadulás utáni életünk gazdag története, lázas iramú fejlődése felsejlik. Nagy értéke Implom munkájának a nagyfokú didaktikusság. A kis füzet majdnem tankönyv, ezt szolgálja az anyag frappáns felosztása, erőteljes korszakolása is. E-dekes, hogy Implom, amikor a középkorból kiemelkedő híres gyulai iskoláról beszél (9. p.), nem említi az irodalomtörténetileg is érdekes Valkaiakat. Nem volna haszon nélküli, ha a gyulai helytörténeti kutatások ráirányítanák a figyelmet a két Valkaira és életük, munkásságuk teljes felderítésére impulzust adnának országos kutatóinknak is. A két Valkai jobb megismeréséből ugyanis nemcsak a XVI. századi Gyulát ismernénk meg jobban, hanem számos érdekes, az esetek egy részében általánosítható mozzanatból, a magyar városfejlődés jelentős részleteit deríthetnénk fel. A második füzet gyakorlatibb célú. öt városnéző séta során, Gyula város épületeihez, jeles helyeihez, emlékműveihez kapcsolódóan a város kultúrtörténetét ismerteti. Az előadásmód élvezetes, világos, ismeretközlő. Lépten-nyomon kiviláglik a szerző szülővárosa iránti szeretete, teljes tájékozottsága a legapróbb részletekre vonatkozóan is. Mindazt, amit Implom ebben, de az előző füzetben is elmond, terjedelmes kötetekben lehetne elmondani. Sőt, van néha olyan érzésünk, hogy úgy is volna helyes. Implom előadásmódjának, sűrítő tehetségének köszönhetjük, hogy ezt az ellentmondást feloldja. Az előadott anyagot jó címtár, nagyszerű képek egészítik ki. A füzet ízlésességével, a szedés és a tördelés gondosságával is kellemes benyomást kelt. A pontosság kedvéért úgy véljük, meg kellett volna mondani, hogy a körögkeleti templomot említve (34. p.) (a nagy-) román templomról van szó. Annál is inkább, mert a művészi alkotásnak mondott ikonosztázát Arsza Teodorovics, a szerb nemzeti festészet egyik kiemelkedő alakja, készítette. Nem mehetünk el szó nélkül a két füzetet kiadó gyulai Városi Tanács nagylelkű gondoskodása mellett sem. Dicséret illeti a Tanácsot, amiért a múltban s íme a jelenben is és minden bizonnyal a jövőben is szívén viseli Gyula kiadványok megjelentetésében is realizálódó kultúrigényét. DR. DANKÓ IMRE 170