Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Nagy László: Az altalajlazítás lehetősége, jelentősége és ökonómiai értékelése Békés megyében

kult előnytelen talajszerkezet. Az említett "tényezők kölcsönös egymásrahatásaként nem megfelelő a talajok víznyelő-, illetve raktározó képessége. A leromlott talajszerkezet, az előnytelen víz—levegőgazdálkodás miatt a talaj biológiai élete sem megfelelő. Békés megyében a réti talaj, mélyben sós réti talaj, szolonyeces réti talaj, sztyeppesedé réti szolonyec, réti szolonyec, valamint eketalp réteg esetén a réti csernozjom típusú talajoknál fordulnak elő a fent említett — altalaj lazítással javítható — hibák. Elsősorban az először említett két talajtípusnál gazdaságos az altalajlazítás. Ugyanis ezeknél a talajoknál egyéb javítás nélkül is eredményes lehet a beavatkozás. Eredményes az altalajlazítás, szolonyeces réti, sztyeppesedő réti szolonyec, réti szolonyec típusú termő-, és feltételesen termő szikeseknél is, itt azonban már többnyire kémiai javítással együtt. Az előbbi talajtípusoknak a terméketlen szikeshez tartozó változatai többnyire gazdaságosan nem javíthatók. Békés megyében azonban az az előnyös helyzet, hogy nagyrészben ezeken a talajtípusokon vannak a természetes gyepterületek, s ezek megfelelő összetételű gyepállománynál legelőként, illetve kaszálóként gazdaságosan hasznosíthatók. A mellékelt térképvázlat szerint, elsősorban a megye É-i részén elhelyezkedő természetföldrajzi tájegységünk talajai igényelnek altalajlazítást. (Lásd térképvázlat.) A „Berettyó-Körös vidéke" nagyon kötött, erősen belvízjárta terület. Függőleges vonalkázással jelöltük azokat a többnyire réti jellegű területeket, ahol elsősorban indokolt és gazdaságos az altalajlazítás. Azon javításra szoruló talajok kiterjedése a legjelentősebb, melyeken egyszerű altalajlazítással eredményeket érhetünk el. Keresztirányú vonalkázással jelöltük azokat a másodsorban számbajövő területeket, ahol az altalaj lazítás többnyire csak egyéb javítással együtt hatékony. Azokat a területeket, melyeken a talajtípus indokolná ugyan az altalajlazítást, de természetes gyepterület helyezkedik el rajta, igyekeztünk — a térképvázlat átnézetes jellegét figyelembe véve — az ábrázolásból az előbb említett okok miatt kihagyni. A térképvázlaton jeleztük azoknak a gazdaságoknak a helyét, (háromszöggel) ahol az elmúlt években altalailazítást végeztek, és a ráfordításról, valamint az eredményességről a DMKI Termelésfejlesztési Osztálya által kiadott kérdőíven beszámoltak. A kérdőívek alapján Békés megyében 1965—67 években 15 gazdaságban végeztek altalajlazítást. A vizsgált összterület 38%-a nehézagyag kötöttségű réti talaj, mintegy 12%-a mélyben sós réti cserncziom, tehát a réti ielíetsű talaiok kb. 50%-ot tesznek ki. A vizsgált terület, további 50%-át különböző típusú és változatú szikesek kéDezik. A nagyfokú tömődöttség a leromlott talajszerkezet szinte az egész vizsgált területre jellemző. Az altalajlazítás eredményei: 1. Általános jellemzésként megállapíthatjuk, hogy a tapasztalatok nem egységesek, de lényegesen több az előnyös, mint az előnytelen hatásról számotadó gazdaság. Javult a talajok vízáteresztő és vízraktározó képessége. Az előbbi inkább a tavaszi belvízképződés időszakában éreztette hatását szemmellátható módon, ugyanis a hasonló tulajdonságú, de nem altalailazított területeken továbbra is jelentkezett a tavaszi belvíz, míg az altalailazított táblák — szinte valamennyi vizsgált gazdaságnál — nem szenvedtek belvízkárt. A vízraktározóképesség fokozódása pedig a nyári aszályos periódusban éreztette előnyös hatását, e'sősorban a kapásoknál, de az évelőpillangósok esetében is. Míg az altalajszikes területeken a javítást megelőzően szárazság idején a növényzet visszamaradottságából az altalajhibás rész szinte körülrajzolható volt, altalajlazítás után a talaj vízgazdálkodásának előnyös változásával a növényzet egyenletesen feilődött. Kötött talajon e lazítás eredményesen ellensúlyozza a gépi művelés következtében fellépő tömődöttséget. A talajszerkezet — különösen ha a lazítást istáüót.rágyázással kapcsoljuk össze — lényegesen javult, a talajmunkák könnyebbé váltak. Valamennyi gazdaságnál megállapítható, hogy a nyári szárazságot a növényzet jobban átvészeli a javított, mint a hasonló adottságú kontroll táblákon. A vízzáró réteg megszüntetésével tavasszal a táblát előbb lehet művelés alá venni, mint a javítás előtti időszakban. Ennek nem mond ellent az a tapasztalat, hogy a hasonló tulajdonságú, de altalajlazításra nem szoruló, nem belvízveszélyes területhez ha132