Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - VITA - Dr. Becsei József: Békés fejlesztésének néhány kérdése

A településhálózaton belül elfoglalt helyzet és a település funkciói szoros ösz­szefüggésben vannak egymással. A funkcionális vizsgálatok általában a gazdasági, igazgatási, kulturális stb. szerepköröket részeletesen tárgyalják. Ez azonban most nem lehet célunk, ezért csak néhány olyan jelenséget emelek ki, amelynek nagyon fontos szerepe kell, hogy legyen a fejlesztés irányainak meghatározásában. Az első dolog a mezőgazdasági jelleg, ami évszázadokig uralkodó életjelensége volt a községnek. Ma is legtöbbször mint mezőgazdasági községet emlegetjük Békést, azonban ha a foglalkoztatottsági statisztikát alaposan megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy községünk jellege az utolsó évtizedben alaposan megváltozott. Ezt az átalakulást érzékeltetni és bizonyítani az adatok összevetésével könnyen megtehetjük. Az 1960-as •népszámláláskor a községben 9505 fő élt a mezőgazdálkodásból, ebből 5334 fő volt a mezőgazdasági kereső. 1966-ban ellenben a mezőgazdasági keresők száma még a 2700 főt sem érte el, 1 azaz egy fél évtized alatt a számuk csaknem felére csökkent. Ez a csökkenés úgy állott elő, hogy az idősebb mezőgazdasági dolgozók ez alatt az idő alatt nyugdíjasokká váltak, a munkaképesek jelentékeny számban változtattak foglalkozást, a felnövekvő ifjú generáció tagjainak többsége sem a mezőgazdaságban helyezkedett el, hanem elsősorban az iparban vagy az építőiparban, de sokan az egyéb népgazdasági ágazatban kerestek munkát. Amikor a mezőgazdálkodás és az ipar jelentőségéről beszélünk, kénytelenek vagyunk megelégedni a foglalkoztatottak számának bemutatásával, mert nem áll rendelkezésünkre a mezőgazdasági termelési érték adata, pedig nyilván érdekes és plasztikusabb lenne a kép az ipari és mezőgazdasági termelési értékek összevetésé­vel. Az természetes, hogy a mezőgazdasági bruttó termelési érték annak ellenére sem csökkent az elmúlt években, hogy a mezőgazdasági dolgozók száma lényegesen meg­fogyatkozott, sőt a nagyüzemek megerősödésével az egyre növekedett. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés abszolút értéke az előző időkhöz viszonyítva nem csökkent, de az egész településben termelt összes termelési értékhez viszonyított aránya, az abszolút növekedés ellenére is csökkent. Ez csak úgy állhatott elő, hogy az ipar termelési értéke gyorsabban nőtt, mint a mezőgazdálkodásé. Az ipar megnövekedett jelentőségét is eléggé szemléletesen mutatja a foglalkoz­tatottak számának alakulása. 1960-ban Békésen az iparban és építőiparban foglal­koztatottak összes létszáma — helyben dolgozóké és eljáróké — 3218 fő volt, számuk 1967-re megnövekedett 6200 főre. 1 Ebből helyben dolgozott 3250 fő, vidéken pedig 2950 fő. Több új üzem létesült ez alatt az idő alatt a községben, de jelentősen nőtt a meglevő üzemek létszáma is, így természetesen jelentősen megnövekedett az előállí­tott termelési érték nagysága is. Ennek igazolására csak a Békési Kosáripari Vállalat termelési értékének alakulását említem meg, amely 196Ö-ban 20 697 000 Ft volt, s 1967-re megnövekedett 47 764 000 Ft-ra. de a növekedés elmondható a többi állami és szövetkezeti vállalatról is. A község gazdasági funkciójában végbement egyik döntő jelentőségű változás lényegét tehát abban foglalhatjuk össze, hogy a mezőgazdaság súlya lényegesen lecsökkent az utóbbi kb. egy évtized alatt, de úgy, hogy közben növekedett az általa előállított termelési érték nagysága. Ezzel párhuzamosan lényegesen megnövekedett az ipari termelés és tevékenység jelentősége, sőt a legfontosabb gazdasági tevé­kenységgé lépett elő. A Békésen élő népesség ipari és építőipari tevékenysége azonban nem koncent­rálódik teljes egészében a község területére, hiszen jelentős az eljáró dolgozók száma. Az ingázók tábora az elmúlt évek alatt jelentősen megnövekedett, már 1964-ben is az összes keresők 21,7%-át adták, az azóta eltelt években pedig számuk még rohamo­sabban megnőtt. Ezáltal Békés fokozatosan a „lakóhellyé átalakuló települések" felé fejlődött. Ezeket a településeket az jellemzi, hogy a kereső népesség 25—35%-a a település határain túl fekvő ipari üzemek dolgozója. 2 A „felesleges" népességre ter­mészetesen a legjelentősebb szívóhatással a szomszédos, jól megközelíthető Békés­csaba volt, mert fejlődő ipara egyre több és több munkást tudott foglalkoztatni. Ma már a község foglalkoztatottsági viszonyában az a paradoxon állott elő, hogy a népesség jelentős százaléka jár más településekbe dolgozni, ugyanakkor a község ipari üzemeinek egy része munkaerőhiánnyal küzd. És ez az a dolog, amiről még röviden szólnunk kell. 123

Next

/
Thumbnails
Contents