Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Dr. Farkas József: Áchim L. András és Várkonyi István kapcsolata

Ebben az időben a független szocialisták is az általános választójog ki­küzdését tartották fő feladatuknak, ezt célozta a mozgalom újbóli fellendíté­sének igénye, az országos összefogásra való törekvés. 1906 elejére a mozgalom S2inte új életre kel, erről számol be a szövetségtanács 1905 végén keltezett je­lentése is, valamint Májer Jenő beszámolója az 1906. január 8—9-én tartott bácsfeketehegyi földmunkás kongresszuson. 1 1 Ezen a kongresszuson 95 hely­ség képviseletében 188 küldött jelent meg. Az egyleti jelentésből pedig az de­rült ki, hogy a mozgalomnak 72 351 tagja van, ami önmagában is azt jelentette, hogy a mozgalom méretei kezdték megközelítem az 1890-es éveket, a Függet­len Szocialista Szövetség útja felfelé ívelt, a Várkonyi vezette mozgalom ismét komoly gondokat kezdett okozni az uralkodó osztályok és ezek ható­ságai számára. A bácsfeketehegyi kongresszuson alakítanak Várkonyi hívei először or­szágos földmunkás szakszervezetet, amelynek elnöke Várkonyi István lesz. A szakkongresszus a párt kérdésében is hozott határozatot, többek között új pártvezetőséget (szövetségtanácsot) választottak, a szövetségtanács elnöke to­vábbra is Várkonyi maradt, alelnöke Poór Árpád, a Földmívelő szerkesztője Májer Jenő, a párt titkára Boros Mihály. Szép számmal kerültek be a vezető­ségbe Békés megyei földmunkások, az ismertebbek közül a köröstarcsai Boros István, Szeghalomról Pogány István, Endrődről Hunya József. 1 2 Áchim L. András „Szocialista Parasztpárt"-ja A népegylet 1904-ben még bizalmat szavazott Mezőfinek és arra lehetett következtetni, hogy a népegylet új elnöke, Áchim, akit 1905-ben újjászervezett szociáldemokrata programmal képviselővé választottak Békéscsabán, Mezőfi tartós hívének bizonyul. Időközben azonban nagyon sok minden történt. „Megmozgatunk minden követ Áchim ne lehessen követ" 1 3 — énekelték Áchim örök ellenfelének, Zsilinszkynek a kortesei, de Áchim mégis követ lett és megjelent az uralkodó osztályok parlamentjében először gatyában, csizmában egy paraszt, egy szo­cialista parasztképviselő. Áchim bátor, harcias magatartásával, a paraszti sérelmek felkarolásával — büszkén vallotta magát parasztnak — nagy népszerűségre tett szert Békéscsabán és környékén, sok hívet szerzett magának. Ellenfeleivel szemben, bárki volt is az, a legkevesebb tisztelettel sem viseltetett, velük szemben sokszor a legkíméletlenebb hangot ütötte meg. A gyűlölt, megvetett „paraszt" névnek akart becsületet szerezni, mint a nagy, paraszti többség képviselője, valami néptribunusi gőggel helyezte magát fölé azoknak, akik a maroknyi uralkodó osztályok képviseletében az idejétmúlt hatalom bástyáit őrizték. Áchim magatartásának jellemzésére egy 1906 januárjában tartott csabai közgyűlést idézünk fel. A csabai kórházban nagy panamára és sikkasztásokra derült fény, ezért a közgyűlésre igen sok érdeklődő verődött össze. A karzaton nem fértek el, ezért Áchim a közgyűlési teremben helyezte el őket. Áchim Tamás bíró azonban a közgyűlést felfüggesztette és. a rendőrséggel üríttette ki a termet. „Ilyen basáskodás csak Mucsán és Csabán történhetik — mondta Achim—Joga volna a népnek bunkós botot venni és kiverni mindenkit innen". S amikor Zsilinszky Endre szólni akart, így folytatja: „Itt senki se beszél, 28

Next

/
Thumbnails
Contents