Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Balogh Ferenc: Vázlat a békéscsabai Megyei Könyvtár történetéhez

Év Könyvállomány Olvasók száma Kölcsönzés 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 7 956 18 064 25 435 39 932 37 047 40 787 45 143 49 848 54 915 69 313 70 991 73 490 79 453 87 309 88 807 4 998 6 342 6 675 6 494 5 331 5 172 5 773 6 038 6 585 6 210 7 482 7 295 8 178 8 301 8 047 74 089 150 833 156 938 169 122 167 470 144 655 157 125 173 463 187 286 192 324 230 315 237 021 247 109 243 778 221 358 Mit is jelentenek ezek a „száraz" statisztikai adatok? Azt, hogy Békéscsabán ma már minden lakosra 1,68 kötet, a könyvtár beiratkozott olvasójára 11 kötet könyvtári könyv jut. De azt is jelenti, hogy a lakosság 15,2%-a tagja a könyvtárnak, s minden olvasó átlag 27 könyvet olvas el évente, szocialista művelődéspolitikánk helyességének élénk bizonyítékaként. A Megyei Könyvtár táj- és közművelődési feladatokat lát el, ezért könyvállo­mányának gyarapításánál általános gyűjtőköri elveket alkalmaz. A szépirodalmi művek beszerzése mellett gyűjti a korszerű műveltséghez nélkülözhetetlen ismeret­terjesztő, tudományos irodalmat és a szakmai képzést elősegítő szakkönyveket. Figyelembe véve Békéscsaba város sajátosságait, gondoskodik mezőgazdasági és az érdekelt könnyűipari szakirodalom gazdag választékáról. Tájjellege kötelezi a helytörténeti kutatást segítő, ún. „Békési Gyűjtemény" állandó fejlesztésére, amely már jelenleg is ezernél több kötetben tartalmazza a megyére vonatkozó vagy a megye területén megjelent műveket. Itt találhatók az ismert Kner és Tevan nyom­dák kiadványai, megyei szerzők (Darvas József, Gyóni Géza, Szabó Pál, Tímár Máté stb.) művei, itt őrzik a megyei sajtó hírlapanyagát is, köztük a „Békés", „Körös­vidék" számos évfolyamát. Ezek a könyvek, különösen a hírlapanyag, amelyben Áchim András „Parasztújság"-jának egyes példányai is megtalálhatók, eddig sok kutatónak nyújtottak segítséget és a gyűjteményt külföldiek is használták már. Kézikönyvekkel jól megalapozott tájékoztató munka elégíti ki azokat az olva­sókat, akik kérdéseikkel a könyvtárhoz fordulnak. A tájékoztatás nem csupán adat­szolgáltatás jellegű, hanem az érdeklődési kör kiszélesítését is maga után vonja. Az a feladata, hogy segítse a keresett szakirodalom felkutatásában. A gyakorlati élet különböző területein felmerülő kérdések szakszerű és tartalmi megválaszolá­sát adott esetekben külső tanácsadók bevonásával oldják meg. Jelentős szolgáltatások egyike a könyvtári kölcsönzés. A helyben fel nem lel­hető, de az olvasó által igényelt szakkönyveket más bel- és külföldi könyvtáraktól néhány hetes használatra átkérik. Érdemes megjegyeznünk, hogy 1967-ben közel kétszáz elméleti továbbképzést, tudományos kutatást vagy a termelőmunkát segítő művet tudott olvasóközönsége részére bocsátani a csabai könyvtár. Azok a kutatók, akik egy-egy ritka könyvben vagy folyóiratban fellelhető tanulmány, rajz vagy kép iránt érdeklődnek, mikrofilmet készíttethetnek róla, melynek használatát az olva­sóteremben levő mikrofilm-leolvasó készülék lehetővé teszi. Itt kell megemlítenünk a könyvtár előjegyzéses rendszerét, amely a gyakrabban keresett művekre vonat­kozik. Ha az olvasó által kért könyvet másnak már korábban kikölcsönözték, lehet kérni annak előjegyzését. A keresett könyv visszaérkezéséről a könyvtár postai értesítést küld az érdekelt részére. Az előjegyzéses rendszer használhatóságát és sikerét mi sem bizonyltja jobban, mint az igénybevételek évről évre növekvő száma; 1965-ben 315 esetben, 1966-ban 746, és 1967-ben ezernél is több előjegyzés történt az érdeklődés előterébe került művekre. A zenei könyvtár és annak gyűjteménye nem a szakembereknek, hanem a zene­kedvelő közönségnek szól, célja a zenei közműveltség terjesztése. A hanglemeztár 84

Next

/
Thumbnails
Contents