Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Krupa András: Az ismeretterjesztés hatókörének felmérési kísérlete Békécsabán, Gyulán és Bihaugrán
.orgo előadásának szemléltetését „felejthetetlen élménynek" nevezte. Ez valojaban elismerése az előadók szemléltető módszerének, mégis hasznosabbak azok a feleletek, amelyek magára a szemléltető módra, eszközre vonatkoztak, mert azonnal lekontrollálható az illető eszköz hatása. Konkrétak — ezért nagyon fontosak — a hiányosságokat felvető válaszok: szinte mindegyikük több filmvetítést kér (főképp a biharugraiak : i, a községben valóban alig szemléltették az előadásokat, nincs filmvetítőgépük), sürgetik a korszerűbb diavetítőket, a szemléltetés sokoldalúságát. Kért témák. A Békéscsabán és Gyulán összegyűjtött közel 50 témakör az emberek rendkívül sokoldalú érdeklődését bizonyítja. Legtöbbje nincs körvonalazva, a kérdőív kitöltésének körülményei nem tették lehetővé, néhány jelzés azonban szembetűnő: az egyik: a témáknak a felét a meghallgatott és nagyra értékelt előadások ösztönzésére írták fel a kívánságlistára — az előadás maga ösztökél újabb ismeretekre; a másik: a hagyományos érdeklődési területeken (földrajzi, irodalmi, pedagógiai) kívül szomjúság jelentkezik a legújabb tudományos-technikai vívmányok, a műszaki-technikai forradalom, s az ezekkel összefüggő űrhajózási, élettani, közgazdasági, sőt modern képzőművészeti kérdések, valamint az eddig kevésbé „futtatott" magyar kulturális, gazdasági és természeti értékeket feltáró témák iránt; a harmatlik: maguk a résztvevők kérik a termelést, az emberek életszínvonalát közvetlenül befolyásoló ismeretek átadását. Jellemző példa erre egy biharugrai törzskacsatenyésztő bejegyzése: „Szeretnék hallani a kacsaszigeten való nevelésről, mert az még nem tökéletes". Kulturális ellátottság Az ismeretterjesztés, mint minden művelődési forma, kölcsönhatásban van a többi kulturális tényezővel, s a rendelkezésre álló adatok éppen ezek pozitív összefüggéseibe engednek bepillantást. A kérdőív csupán négy kulturális tényező (rádió, TV, újság, könyv) ellátottságának mértékét vizsgálta, mint bevezetőnkben írtuk, abból a célból, hogy képet kapjunk arról, milyen volumenben befolyásolják az ismeretterjesztő rendezvényeken való részvételt. Az eredmény kellemes meglepetés. Nem a részletei, ezeket többé-kevésbé sejtettük, hanem az egyöntetűsége miatt. Nincs olyan most vizsgált réteg, mely kivételként szerepelne. Természetesen a hibalehetőség itt még jobban fennáll, mint a „Társadalmi rétegződés Magyarországon"'' című statisztikai kiadványnál. Ott is, itt is számolni kell vele. A megvizsgált alanyoknak mind TV-, mind rádió-, mind újság-, mind könyvellátottsága nagyobb számú ill. százalékarányú, mint amennyit az idézett statisztika reprezentatív feldolgozása országos átlagban kimutat: akár az egyes rétegeket, akár az átlagot állítjuk is egymás mellé. Míg a reprezentatív statisztikai anyag a vidéki városokban élő értelmiségiek* rádióellátottságát 85,9%-ban, a TV-ét 28,5%-ban állapítja meg, addig a békéscsabai Értelmiségi Klub ismeretterjesztő rendezvényei összes részvevőjének rádió-ellátottsága 95%-os, a TV-é pedig 61%-os. Alig különbözik a gyulai rádiótulajdonos: 96,8%, TV: 48% (Lásd az 1. és 2. táblázat). Nyilvánvaló, hogy a pusztán szellemi dolgozóknál levő rádiók és TV-k aránya ennél csak magasabb. A biharugraiak rádió- (77%) és TV-ellátottsága (26%) szintén szembetűnően magasabb az említett statisztika szerinti községi alkalmazottak és mezőgazdasági munkások százalékos arányánál (rádió: 73,7%, TV: 7,2%). Ugyanez ismétlődik meg a könyvvel rendelkezők összevetésekor. Az idézett központi statisztikai felmérés szerint a vidéki városok szellemi foglalkozású dolgozói 20,8%-a birtokol csupán 200-nál több könyvet, a békéscsabai ismeretterjesztő rendezvények hallgatóinak átlagos könyvállománya is meghaladja a 200-at: 257,8. A *Az összevetés a két felmérés eltérései (rétegcsoportosítás stb.) miatt csak tájékoztató jellegű, mert a központi reprezentatív statisztika megközelíthetően összevethető rétegei szűkebbek vagy színvonalban magasabbak. Mivel más statisztikai adattár nem áll rendelkezésünkre, megyei különösen nem, kénytelenek voltunk ezt választani. A reprezentatív statisztika adatai egy-egy háztartásra vonatkoznak. Mivel a jelenlegi felmérés adatszolgáltatói (cspán 1—2 fő kivételével) egy-egy család (háztartás) tagjai, az adatok összevetésre alkalmasak. 76
