Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Krupa András: Az ismeretterjesztés hatókörének felmérési kísérlete Békécsabán, Gyulán és Bihaugrán

egyiken", „legtöbbször". Ha ezeket a feleleteket összevetjük a jó rendezvényekkel kapcsolatos válaszokkal, melyek nemcsak a tárgyalt évad kiemelkedő előadásait sorolják fel, hanem a megelőző 2—3 év rendezvényeit is, az ismeretterjesztés önkéntes jellegét figyelembe véve, tulajdonképpen törzsgárdához tartozónak tekinthetjük őket. Gyulán a 133 kérdőíven 74-en, Biharugrán 191-ből 140-en felelik ugyanezt, tehát mind a három helyen a kitöltők többsége törzslátogatója ismeretterjesztő rendezvényeinknek. Foglalkozás. A feldolgozáskor a rétegek csoportosítását elsősorban foglalkozási körük, mintsem társadalmi helyzetük alapján végeztük Békéscsabán és Gyulán, mert azt is fel akartuk mérni, hogy e területnek különböző szintű szakembereiből milyen iskolai végzettségű és korú képviselői jelennek meg a rendezvényeken, egyúttal rögzítve azt is, hogy az e körből valók milyen témák iránt érdeklődnek. így került egy rovatba az egyetemet végzett agronómus és az elemi iskolát járt kertész, brigádvezető. (Lásd az 1. és 2. táblázat.) Békéscsabán és Gyulán az értelmiség legjellemzőbb foglalkozási ágai közül a pedagógusok vannak a részvevők számlistájának az élén, az előadásokon való szóródásuk is a legegyenletesebb. A két városban a 27 előadásból 22-őn vettek részt. Utánuk megjelenési számban a műszakiak következnek, akik 16 előadásról töltötték ki a kérdőíveket. A többi, viszonylog homogén foglalkozású réteg képviselőinek (egészségügyi: 12, jogi: 8, közgazdasági: 5 előadáson) szóródása elég széles skálán mozog, csupán a mezőgazdászoknál tapasztaltuk, hogy a szakjukhoz inkább közelebb álló témákat tüntették ki megjelenésükkel. A további értelmiségi rétegeknél (népművelők, katonatisztek, a társadalmi szervezetek munkatársai, hivatali dolgozók) szintén megosztott érdeklődést figyeltünk meg. A nyugdíjasok, az Egyéb rovatba soroltak (háztartásbeli stb.) és a tanulók* heterogén összetételük miatt is minden iránt érdeklődnek. A munkások szóródása is egyenletes. A 17 kérdőívet kitöltő munkás 11 rendezvényen vett részt. Iskolai végzettség. A részvevők foglalkozásának megoszlása alapján alakul iskolai végzettségük aránya is. Mind a két városban legnagyobb számban az egyetemet, fő- és felsőfokú iskolát végzettek jelentek meg (Békéscsabán: 80, Gyulán: 40), még akkor is, ha az általános iskolát járt hallgatók összegéből levonjuk a középiskolás diákok számát. Megfigyelhető, hogy a középszintű szakemberek, az irodai dolgozók közül is elsősorban az érettségizettek vettek részt az előadásokon (Békéscsabán: 71, Gyulán: 35), a fizikai foglalkozásúakból is zömben legalább általános iskolai végzettséggel, sőt viszonylag nagy számban, érettségivel rendelkezők (pl. munkások: 8 érettségizett, 8 általános iskolát, csupán 1 elemi iskolai végzettségű) jöttek el, tehát azok akik — belső kényszer folytán — önként kívánják művelni önmagukat. (Lásd az 1. és 2. táblázat.) Kor. Az előadásokon meglepően sok a fiatal. A 35 éven aluliak a megvizsgáltaknak több, mint a felét alkotják, de még ha a középiskolás tanulók számát figyelmen kívül hagyjuk, akkor is vezető helyen állanak. A jelenséget nem tekinthetjük véletlennek, mert mind a két városban szinte azonos arányban nyilvánul meg, holott a rendezvények célja és minősége sokban eltér a két helyen. (Lásd az 1. és 2. táblázatot.) Biharugra. A biharugrai adatok is ezt támasztják alá! A három akadémia részvevői közül legtöbben 30-on alul vannak, szorosan utánuk a 40-en inneniek következnek, majd csökkenő számmal a 40-esek és az 50-esek. A részvevők előadásonkénti szóródását, tehát az érdeklődés spontán megjelenési formáját, a sorozatok zárt, összefüggő jellege miatt nem figyelhettük meg, ez egyébként megszabta a hallgatók összetételét is. A két városbeli rétegosztályozástól eltérően itt a foglalkozás szerint csoportosítottuk a részvevőket, ezzel világos képet kaptunk egy-egy falusi sorozat hallgatóinak pontos összetételéről (Lásd a 3. és 4. táb*Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a tanulók feldolgozott kérdőíveinek száma azért nagy, mert — bár megjelenési arányuk az összhallgatósághoz képest csekély — a kitöltők aránya náluk a legmagasabb. 73