Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Dr. Tábori György: Jamina-Literatyfalva-Újcsaba (Adatok Békéscsaba-Erzsébethely településtörténetéhez)

JEGYZETEK 1. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870.; 138. 1. Karácsonyi János: Békésvármegye története, II. köt. Gyula, 1896. 54. 1. 2. Győrffy István: Magyar nép magyar föld. Budapest, 1942. 183. 1.: Orosháza története és néprajza, II. köt. Szerk.: Nagy Gyula, Orosháza, 1965.: 14. 1. Orosházán is sor kerül a legelő felosztására, ahová szőlőt és gyümölcsöst telepítenek, „ ... és megindul elsősorban a lakosság szegényebb rétegeinek a kitelepedése ide és a régi szőlőkbe. így keletkeznek a Szőlő és Gyopárhalom nevű települések." 3. A legkorábbi ismert tiltó intézkedést Böszörmény adta ki 1748-ban: Győrffy I. i. m. 183. 1.; Orosháza község vezetősége is tilalmazza a kiköltözést: i. m. 29. 1. 4. Békés Megyei Levéltár (továbbiakban BML) Békés vármegyei közgyűlési iratok 3133/1841. P. GYÁL Békés vármegyei közgyűlési iratok 82/1842. 6. Uo. 7. Magyar Törvénytár 1875—1876. évi törvénycikkek. 319. 1. Budapest, 1896. 8. Az örökváltsági szerződést 1845. október 24-én kötötték meg földesuraikkal. Békéscsaba történelmi és kulturális monográfia. Szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba, 1930. 24. 1. 9. Magyar Törvénytár 1875—1876. évi törvénycikkek. 320. 1. Budapest, 1896. Az idézett tc. 46. §-a kimondja: ,, . . . a községi törvény értelmében újabban alakult község ezen községi önállásának megszüntetését... a belügyminiszter a törvényhatóság felterjesztésére . . . elrendelheti ... ha bebizonyíttatik, hogy kötelezettségeiknek csak a szomszédos községeket tetemesen felülmúló községi adó kivetése által képesek megfelelni." 10. Tanulmányunk eddigi forrásanyaga a Gyulai Állami Levéltár Békés vármegye alispánjának iratai között, IV. 699/1882. alapszám alatt együtt található. 11. BML VII. 158/1896. Békés vármegye alispáni iratok. 12. Uo. 13. BML Békés vm. alisp. 27590/1898. A pamutszövő a század elején