Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 3. szám - SZEMLE
— különösen az 1930-as években, a zöldségtermelés első nagy felvirágzása idején — viszonylagos paraszti jólétet biztosított. Különösen tanulságos a termelők társadalmi helyzetének elemzése: a viszonylagos jólét ellenére e társadalmi réteg máig megőrizte különállását, ami a parasztitól eltérő mentalitásban és a vallási szektákhoz való ragaszkodásban is megnyilvánul. Gyula gazdaságtörténete egy lényeges fejezetének — a fokozatos belterjesedésnek — peldaszerű feldolgozásán túl Kósa László dolgozatának még egy figyelmeztető tanulsága van. A XX. század politikai és társadalomtörténete viszonylag feldolgozott, a gazdaságtörténet feltétlenül vizsgálandó témáit azonban alig méltatta figyelemre a helyi kutatás. Pedig — könnyű belátni — a gazdasági viszonyok elemzi se nélkül a politikai- és társadalomtörténet számos részletkérdése is megválaszolhatatlan. Bácskai Vera és Kósa László eltérő történelmi korszakokrol szóló tanulmányait a véletlen hozta egymás szomszédságába; tanulságaik is különbözőek. Közös viszont az a figyelmeztetés, hogy a helytörténeti kutatás a gazdaságtörténeti kérdések megválaszolásában még sokkal adósunk. Szilágyi Miklós A SZARVASI VAJDA PÉTER GIMNÁZIUM ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉVKÖNYVE ÉS KÖZLEMENYEI (1965/66 és 1966/67) Jó szellemű, a tanár és a diák kapcsolatát egészséges irányba fejlesztő, tanítványait szocialista társadalmunk életébe való beilleszkedésre korszerű eszközökkel előkészítő középiskola benyomását keltik az olvasóban a dr. Gábris József igazgató szerkesztéseben megjelent évkönyvek. A két tanév sokoldalú pedagógiai tevékenységét mindkét évkönyvben külön fejezet összegezi, mintegy áttekintést adva a tanévek történetéről. Csak a pedagógia műhelytitkaiban járatos olvasó számára válik azonnal világossá, hogy ezeknek a fejezeteknek egy-egy eseményt vagy pedagógiai tevékenységet feljegyző szürke mondata mögött mennyi tanári munka, töprengés és erőfeszítés rejlik. örvendetes, hogy mind a két évkönyv bőven tartalmaz az iskolai munka különböző területeire vonatkozó pedagógiai és metodikai tárgyú fejtegetéseket. Ez azt mutatja, hogy az iskola tanárainak meglehetősen széles köre nem csupán a nevelés és az oktatás mindennapi gyakorlatából veszi ki a részét, hanem ugyanakkor az elmélet kérdéseivel is foglalkozik, sőt maga is igyekszik alkotó módon hozzájárulni ennek gazdagításához. Az iskola névadójának kultusza élő valóság. Gondolatai a tanári nevelőmunka ihletői, emléke példakép a mai diákok számára. Ezt érezzük, ha akár a Vajda Péter halálának 120. évfordulójára írt emlékezést, akár a szülőfaluját is érintő iskolai kirándulásról szóló beszámolót olvassuk. A szülők számára is tanulságos mondanivalót nyújt a középiskolai tanulás indítékainak vizsgálatáról, illetve a tanulás és a pályaválasztás kérdéséről szóló két értekezés. Bilibok Péterné mindkét témát gazdag tényanyagra támaszkodva, a pszichológus elmélyültségével dolgozta fel. Napjainkban sok szó esik középiskoláink esztétikai nevelőmunkájának fogyatékosságairól. Ebben a vonatkozásban érdemel figyelmet Czinkotszky János dolgozata a művészettörténeti órák nevelési lehetőségeiről. Külön érdeme, hogy nem csak elméleti síkon foglalkozik a témával, hanem gyakorlati példák sorával is illusztrálja mondanivalóját. Figyelemre méltók Margócsy Gyula gondolatai a középiskolai tanulmányi versenyekkel kapcsolatban. Kritikai megjegyzésére fel kellene figyelnie az országos tanulmányi versenyek ügyét szívén viselő minden illetékesnek. Az 1965/66-os évkönyv születésének 80. évfordulója alkalmából emlékezik a nemzeti ellenállás mártírjára, Bajcsy-Zsilinszky Endrére, az 1966/67-es pedig a KISZszervezet névadójának, Janecskó Pálnak az életútját ismerteti. A 1966/67-es évkönyv érdekes kezdeményezése, hogy közli néhány tanulónak az iskola által kitűzött pályatételekre írott dolgozatát. Ezek közül a biológiai témával foglalkozók tanúskodnak nagy tárgyszeretetről. 10 449