Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Beck Zoltán. Egy Békés megyei szocialista község: Telekgerendás

család és a Szpisjak-család házait, mely esetekben a testvérek építettek házat egymás mellett levő telkekre. A rokonsági kapcsolat szoros, bizalmas formájához hasonlóan a közösség életében — ha nem is nagy általánosságban — a rokonságon kívüli szomszédsági kapcsolatnak is nagy a szerepe. Tartalmában elsősorban a szomszédsági kapcsolat is az új élet megindításának közös vállalása volt, ami aztán az általános jószomszédi viszony kialakulásához vezetett, ami a közösségi alkalmakkor megnyilvánuló közelség mellett elsősorban a mindennapi élet apró-cseprő jellemzőiben mutatkozik meg, amikor igen gyakran kisebb-nagyobb szívességre, segítségre van szükség. Jellemző a szomszédsági kapcsolatok elmélyülésére az, hogy néha bensőségesebb családi ünnepekre is meg szokták hívni a szomszédot. A rokonsági és szomszédi kapcsolatok mellett az ismeretségi kapcsolatot is úgy kell számításba vennünk, mint ami a község életének egyik igen fontos összefogó tényezője. Ennek az összetartó erőnek már a község kibontakozásának kezdeti szakaszában is fontos szerepe volt. mint utaltunk rá az építkezések első időszakánál. Az ismeretségi kapcsolatok elsősorban a munkahelyről kiindulva váltak szorosabb emberi kapcsolatokká, alakultak közvetlenné, leküzdve néha sok gátló tényezőt. A fenti viszonyok határozzák meg a község társadalmi arculatát is. Fiatal, egy program megvalósításáért dolgozó közösségről lévén szó, lényeges társadalmi különbségekről nem beszélhetünk. Felületesek lennénk azonban, ha ezt így könyvelnénk el magunknak. Mert — ha nem is élesen, mutatkoztak bizony különbségek, míg e viszonylag homogén mai állapot kialakult. Ma már nincs különbség például termelőszövetkezeti tag és állami gazdasági dolgozó között. Békességben és megértésben élnek közösségükön belül az őslakó vagy közeli tanyáról beköltözött tsz-tagok és a messzibb vidékekről jött gazdasági dolgozók. A messzebbről települtek rokonsági kapcsolatra is lépnek a község lakóival, és viszont, mint például a termelőszövetkezetben dolgozó Potocska György Csatári Rozáliával, akinek az apja nemrég költözött ide, és az állami gazdaság gépkocsivezetője. Hankó János falubeli fiatal ugyancsak egy Csabacsüdről jött lányt vett feleségül. De volt különbség azokban az időszakokban, amikor a termelőszövetkezetek még nem tudtak olyan életszínvonalat biztosítani tagságuknak, mint amire képes volt az állami gazdaság. És ez a különbség elsősorban a fiatalság körében hatott bomlasztó tényezőként. Amit ma az egységes arculatból kiválónak tartanak, az az ironikusan emlegetett „miniszteri sor", ahol a község értelmisége és vezetőségének egyrésze lakik. Az előzőekben említett, néha csak árnyalatokban jelentkező társadalmi differenciáltság egyszintre hozásában igen nagy szerepe van a község legfiatalabb lakóinak, a gyerekeknek, ök már az iskolától, sőt gyakran az óvodától kezdve magukkal viszik kedves összetartásukat. A falubeli gyerekek nem rangoskodnak egymás között. Mindenki barátkozhat mindenkivel. Együtt játszanak, együtt tanulnak. A gyermekközösségek kialakulásában azonban szerepe van a lokális tényezőknek: a szomszédság vagy az utca néha a gyermekközösségek, barátságok meghatározó tényezői. A társadalmi különbségek egyszintre hozásában kétségtelen szerep jut azoknak az alkalmaknak, amelyek az ember élete során kisebb vagy nagyobb, közösségeket hoznak össze akár alkalmilag, akár tartalmilag, akár tartósabban. Az élet nagy mozzanatainak, a családi eseményeknek igen nagy a mozgósító ereje a községben. Megnyilvánul ez abban például, hogy nagy lakodalmakat szoktak rendezni. Nemegyszer többszáz személy hivatalos egy-egy lakodalomba. Az eddigi legnagyobbak között a Potocskáék kettős lakodalmát emlegetik, amikor a két fiú egyszerre nősült... A lakodalomba nemcsak a rokonság, de a szomszédok, munkatársak is hivatalosak, és meghívják a szövetkezet vagy a gazdaság vezetőit is. Ez utóbbival kapcsolatban azt kell elmondanunk, hogy kezdetben csak bátortalan volt a vezetőséghez történő ilyen közeledés, ma már azonban teljesen megszűntek az efféle konvencionális gátlások, és természetesnek veszik, hogy a munkahely vezetői is részt vegyenek a bensőséges alkalmakon ... A nagy lakodalmak hagyomány szerinti szervezője és levezetője Schuch Jani bácsi, aki biztosítja, hogy minden rendben menjen, ünnepélyes legyen. Az esküvő a tanácsnál történik, a legtöbb fiatal pár innen Csabára „hajtat" a fény11* 419